Hogyan ünneplik a zsidók a karácsonyt?

hanukari.jpg

Ha valaki azt várja, hogy leírom, hogy sehogy, az téved.
Négyféle képpen, sõt, ennek a négynek a mindenféle variációja is lehetséges 🙂

 

1., Sehogy
Csak Hanukát tartanak.
Az igazán vallásosak, ortodoxok sehogy nem ünneplik ezt a keresztény ünnepet. Kitartóan ellenállnak, nekik ez a nap is csak olyan, mint a többi, mivel nagy valószínség szerint tévéjük nincs otthon, még a karácsonyi mûsortól is megkímélik magukat, az interneten meg amúgy is csak bizonyos oldalakat látogatnak (és titokban másokat), a kísértés minimális. A rabbik szeretik elmondani a kisgyerekes szülõknek, hogy mindent meg kell tenni, nehogy a zsidó gyerek úgy érezze, neki kevesebb jut, mint a többi gyereknek. (Majdnem mindent)

2., Karácsonyeste karácsonyi menüt esznek, hanukát is tartanak.
Ez az irányzat fát még nem állít, de a karácsonyi jóságoknak nem tud ellenállni. Nagy valószínûség szerint ajándékot is vesznek erre a napra, csak egy kicsit kisebbet, mint hanukára. Igyekeznek, hogy a karácsonyi dekoráció fénye ne nyomja el a hanukkia gyertyáinak fényét.

3., Hanukát és karácsonyt is tartanak.
Hanuka elõtt kiszidolozzák a hanukkiát, fánkot sütnek, de szenteste fát állítanak, és vígan nyomják magukba a töltött káposztát. December hónap végére teljes kimerültséggel kerülnek kórházba, és kb. tizenöt kilótól kell megszabadulniuk. Minden évben megfogadják, hogy ezentúl kisebb lesz a felhajtás, de soha nem tartják be.

4., Csak karácsonyt tartanak.
Jó érzés tölti el a szívüket, ha a tévében a Hanukáról hallanak, de õk már soha nem gyújtanak gyertyát. Hatalmas karácsonyfát állítanak, bejglit sütnek, sõt van aki még az éjféli misére is elmegy.
üs egy nagyon vicces olvasmány, amibõl megtudhatjuk, hogy december 24-én:
tartózkodjunk a tóratanulástól, a szextõl, zárjuk be a tanházakat és a mikvéket, kerüljük az udvari WC használatát, ajánlatos még a fokhagymaevés és fokhagyma ablakba rakása.
😀
Kellemes karácsonyt kívánok mindenkinek!


115 Responses to “Hogyan ünneplik a zsidók a karácsonyt?”

  • shadai

    2007 december 22 at 18:04

    Mi Hanukáztunk, akkor adtuk egymásnak az ajándékokat is. A nyolc nap alatt volt családi ünnepi vacsora és buli barátokkal is.
    24-én este családi vacsora lesz, amikor is apró ajándékozásra is sor kerül a család nem-zsidó tagjaival. Fa nincs. Forralbor van mazsolával és mandulával. Tájföldi színes égõsor is van, ezek Hanukától február végéig izzanak. 🙂

    24-én este a társasági életre vágyók választhatnak a Szóda (Wesselényi utca) és a Sirály (Király utca) között. Illetve nem is kell választani, hiszen a két hely 5 perc távolságra van egymástól.

  • Fûszeres

    2007 december 22 at 18:14

    Fa nálunk sincs, vacsora igen. Ajándék már volt Hanukakor, de a gyerek most is kap majd valamit.
    Pénteken egyébként úgy jött haza egy vallásos oviból, hogy karácsonyfát szeretne. Az egyik nagyinál lesz is.

  • Shadkar

    2007 december 22 at 18:44

    Nekem 10 éves koromig nem volt hanuka, de volt karácsony, mindennel, ahogy kell (minusz éjféli mise).
    Aztán valami megpattanhatott a szüleimben – pedig õk aztán full ateista környezetben nõttek föl – és óvatosan megkérdezték: nem akarnék-e a karácsonyfa árából is inkább ajándékot? A válasz nem volt kétséges (hiába, a zsidó kalmár-vér 🙂 ). Azóta nincs otthon karácsony. Igaz, hanuka sem volt még egy ideig, de kb. 13 éves korom óta van (+ ajándék of course).

  • shadai

    2007 december 22 at 18:52

    “óvatosan megkérdezték: nem akarnék-e a karácsonyfa árából is inkább ajándékot?”

    a hét lolja!

  • mishmesh alias dorka

    2007 december 22 at 18:53

    Hanuka volt, vacsora volt, ajándék is… karácsonyfa lesz,(van , kint a garázsban), vacsora lesz, ajándék most már csak pici, és csaka gyerekeknek, végkimerülés is lesz, meg fogyókúra is március végéig.. és igen, jövõre nem csinálok ekkora felhajtást. Szóval hármas.

  • Gonosz Nyuszi

    2007 december 22 at 20:28

    Tündériek vagytok!:o))))))))

  • Charlie

    2007 december 22 at 21:23

    Karácsonyozás nálunk is lesz: Megfigyeltem, hogy az összes szomszéd vett már fát…

  • Milla

    2007 december 23 at 0:25

    Nálunk se karácsonyfa, se menü. Az egyetem alatt fél évet NYban voltam, ottani barátaim vezettek be a “kínai és mozi” tradiciójába. A lényeg az, hogy mivel az ember keresztény barátai ezt az estét a családjukkal töltik (natürlich), a zsidó baráti kör összejön a kínainál és utána moziba megyünk. Már csak azérz, hogy senki se zuhanjon melankóliába. Müködik.

  • Fûszeres Eszter

    2007 december 23 at 8:27

    Hová mész moziba? Mert tavalyi sétánk alkalmával belefutottunk egy pár amerikai srácba, akik nyitvatartó mozit kerestek, de dec. 24-én ilyet nem tudtunk.

  • J-Bone

    2007 december 23 at 10:00

    megoldás: házi mozi! 🙂 jó ötlet, lehet hogy tartok egy vetítést a barátaimnak (sirály elõtt v után) 🙂

    Egyébként én is hallottam elég sokat errõl az amerikai zsidó tradicióról: irány a kínai étterem – õk sem ünnepelnek, ezért kompatibilis a két kultúrkör. Vannak vega és kosher vegan kínai éttermek is arrafelé.

    A saját keveredésrõl majd egy késõbbi kommentben…

  • shadai

    2007 december 23 at 10:24

    Ja igen, (házi-)mozizni mi is szoktunk, december 25-én.
    Idén már van projektor, lehet hogy így három filmet is megnézünk.

  • sire

    2007 december 23 at 10:49

    25-en mennenk a csaladdal etterembe, de sajnos a Fulemule zarva. Van valami tippetek?

  • tölgy

    2007 december 23 at 11:32

    Kóser kínai?
    Mindig tanul az ember.

  • Charlie

    2007 december 23 at 11:37

    Kínai is lehet kóser, mesgiách kérdése. (Innét figyelmeztetek minden vallásjogilag érzékeny zsidót, hogy a Hanna nem neológ kóser!)

  • bájglifaló

    2007 december 23 at 12:28

    Daubnernél jártam
    Tordait láttam
    Kaptunk bájglit
    Szeretjük a flódnit!

  • bájglifaló

    2007 december 23 at 12:29

    Ha valaki azt hinné, h ez a kis versike csúfoló hát azt elküldöm rövid úton nemtommit ünnepelni:)

  • Milla

    2007 december 23 at 13:53

    Hello Eszter, bocs, erre nem gondoltam, Amerikában nem gond nyitva tartó mozit találni, de alternativ megoldásként müködik pesze a házimozi is. Jó szórakozást!

  • Fûszeres Eszter

    2007 december 23 at 14:12

    Aha, Amerika. �?gy könnyebb. üs persze van kóser kínai is…

  • hamalach hagoel

    2007 december 23 at 14:39

    ün az 1. verziót tartom, bár nem vagyok ortodox (sõt), ráadásul TV-m is van. Nem hiszem, hogy ortodoxnak kellene lenni ahhoz, hogy ne tartsak egy olyan ünnepet, amihez semmi közöm. A hanukát tartom. Kultúrális, tradicionális alapon. Szerintem az asszimiláció egyik legjobb fokmérõje a faállítás. Vannak tannenbaumon inneni zsidók, meg onnani..õ… zsidó származásúak. üs buékot is inkább szeptemberben kívánok.

  • Milla

    2007 december 23 at 14:44

    Jep. Most ugyan Németországban vagyok, itt kissé macerás, mert a németek 24.-én délben kedélyesen beülnek a tv elé és rendszerint szilveszterig ki se dugják onnan az orrrukat. De van már alternativa, néhány japán étterem nyitva van, úgyhogy daitokai… Most épp mozit keresünk, úgy tünik sikerrel, azután a karácsonyt ünneplök közül azok akik nem zizegnek valami okból a szent család & co sztorira, hozzánk csapódnak inkluzive használhatatlan ajándékok és kezdödik a cserebere.

  • M

    2007 december 23 at 14:46

    a kosher kínairól mindig a Portnoy-kór jut eszembe 🙂

  • Charlie

    2007 december 23 at 15:13

    Szegény hamalach hagoel, mit fogsz tenni 2016. szeptemberében?

  • max

    2007 december 23 at 15:14

    No. 3
    hanukia igen, fa igen, fánk nem, töltött kápi nem, borleves igen, jézuska-sztori nem, ajándék a fa alatt igen, minden-évben-megfogadás-hogy-jövõre-nem-csapunk-ekkora-felhajtást igen

    hamalach hagoel fekete-fehér tipológiájában attól tartok a tannenbaumon túli zsidóság táborát gyarapítom (bár nem tartom magam asszimilánsnak)…:)

  • zebulon

    2007 december 23 at 15:44

    no. 4

    Mivel már a dédszülõk is felhagytak a vallással, ezért Hanuka nem. Nagyszülõknél semmi. Aztán gondolom nem akarták mindenbõl kihagyni a szüleimet, így nekik már volt karácsony, tehát nekem is van. Semmi mise, se Jézuska, csak kaja, ajándék, fa. Tehát jóval a tannembaumon túl.

  • amplitúdó

    2007 december 23 at 16:42

    Bizonyos helyeken még mindig tabunak számít, hogy az ember nem tart karácsonyt. Méért???

  • admc

    2007 december 23 at 16:57

    Megyek ma az utcán (karácsonyi bevásárlás, persze), látok egy vendéglõ oldalán egy feliratot: “mi karácsony este is nyitva vagyunk!”

    Szegények, gondolom. De lehet, döbbenek rá, hogy zsidók. üs néhány ilyenkor magányos nem zsidó ott töltheti az estét velük.

    Akkor pedig lehet, hogy a “karácsonyzsidó” legalább olyan hasznos fogalom, mint a sábeszgoj. 🙂

  • Milla

    2007 december 23 at 17:12

    admc, édes vagy. Komolyan.

    Különben tannenbaumon innen, tannenbaumon túl, ahol a kurta farkú malac túr (na jó, túlzás), tehát Izraelben mindíg nagy botrányok vannak ezidöben, mert az orosz zsidók hozzá vannak szokva a karácsonyfához, amit Izraelben is szigorúan felállítanak, amitöl a rabbik teljesen kiborulnak és eröteljesen hangoztatják, hogy aki karácsonyfát akar, az mehet nyugodtan vissza Oroszország anyácskába.

  • Charlie

    2007 december 23 at 17:22

    karácsonyzsidó helyett az örökbecsû Naftali Krausz után szabadon javaslom a nitljid kifejezést.

  • Charlie

    2007 december 23 at 17:29

    Most jöttem rá, hogy a Mazsihisz a maga módján a Naftali Krausz-cikkel ünnepli a karácsonyt. Különösen ezek a részletei alkalmasak arra, hogy megjelenítség a Mazsihisznek a többi egyházhoz fûzõdõ partneri viszonyát:

    „az egyházak többségének sunyi hallgatása”

  • zsófi

    2007 december 23 at 17:53

    De az oroszok valamikor január elején állítják a fát, nem?
    Amúgy a jehovisták sem tartanak karácsonyt. De nem hiszem, hogy bulizni mennek helyette…:)

    Nálunk nagy karácsonyi õrület van, de nem vallási, hanem “család, együttlét, szeretet”, stb. alapon, van amikor utáltam, van amikor nem. Mostanában inkább nem, -fõleg, mert egyre több a kisgyerek, és jó velük lenni. Meg ajándékot adni is jó. Fõleg, ha tényleg jó ötlet, és nem csak úgy kierõltettem magamból, mert “úgy illik, hogy neki is vegyek…”
    A karácsonyfázást nem szeretem, de leginkább favédelmi okokból. ün inkább kölcsönöznék cserepeset, hogy a buli után is élhessen tovább. A villogó neonoktól meg kifejezetten rosszul vagyok. Viszont a Körút pici égõkkel körbetekert fáit nagyon szeretem, magam sem értem miért.:))

    üs rengeteget zabálok ilyenkor, és mindig megfogadom, hogy januárban semmit sem fogok enni.:)

  • Fûszeres Eszter

    2007 december 23 at 18:07

    Mivel mi fát nem állítunk, nem kéne magamra vennem, mégis ezt teszem.
    Ez a zsidó származású pont olyan, mint az idézõjeles zsidó.

  • Charlie

    2007 december 23 at 18:31

    Anyiban azért mégsem, hogy nincs egy olyan zsidó sem, aki ne volna zsidó származású.

  • Fûszeres Eszter

    2007 december 23 at 18:36

    🙂

  • mishmesh alias dorka

    2007 december 23 at 19:13

    Prezzey, boldog szülinapot!!!

  • zsófi

    2007 december 23 at 19:34

    Hogyne, Charlie! üs akik felvették a zsidó vallást? Vagy akiknek zsidó “nevük” van? Vagy akirõl a kurucz infó úgy gondolja, hogy zsidó?:)

  • mishmesh alias dorka

    2007 december 23 at 20:07

    Kedves hamalach hagoel…
    Olvastam amit írtál,és azóta forgatom magamban.. Nem. Nem vagyok asszimiláns attól a kis karácsonyfától. Nagyon nem. Az asszimiláció egy folyamat. A “zsidó származású”, ám ateista szüleim nem tartották a hanukát, de fát állítottak. Jézuska- sztori nélkül, karácsonyi menüvel, stb… ün már tartom a hanukát,de állítok fát is, legalábbis amíg kicsik gyerekek. �?k már lehet, hogy csak a hanukát tartják majd nagykorukban.. Mindenesetre õk többet hallanak a zsidó kulturális, tradicionális alapokról, mint én hallottam ilyen koromban.. Számomra, számunkra ez fontos. Szóval nem gondolom, hogy a fa-állításom egy asszimilációs folyamat része lenne.

  • Charlie

    2007 december 23 at 20:14

    Hogyne, hogyne (sõt hogy is ne), kedves Zsofi,

    a) aki betér, az is zsidó származású, hiszen Ábrahám atyánk az apja. Ábrahám pedig azért eléggé zsidó;

    b) a kuruc.info olyan mértékadó médiuma a hazai közéletnek, hogy ha a kurucok valaki zsidónak tartanak, akkor az elegendõ származási igazolásnak.

  • minarik ede

    2007 december 23 at 22:13

    Milla,
    nem tudom, hol vagy németországon belül, de ha szerencsésebb helyen, akkor a japán verzió mellett adja magát a perzsa, indiai, ésmégsorolhatnám étterem. amúgy ott a legjobb szerintem ez: du 4 és 5 között sétára indulni a (máskor) rettenet forgalmas helyek egyikén, ahol – ilyenkor nincs 1 teremtett lélek se (mert ez a csengettyûszó obligát ideje).

  • Milla

    2007 december 23 at 22:46

    Kedves Ede, Düsseldorfban vagyok, és a japán Kölnben van, azért oda megyünk, mert észak wesztfália egyik legjbb japánja. A séta jó ötlet, kipróbálom a königsallen. A perzsák közül sokan ünneplik a karácsonyt, Nazzanin szerint egyszerüen azért, mert szeretnek bulizni, és ahol két cintányért összeütnek, a perzsák az elsö sorban táncolnak. A japán évek óta bevált, akkor is, ha nem koser. 🙂 Te hol sétálsz?

  • inovice

    2007 december 23 at 23:01

    5 éve saját otthonban nincs fa, helyette kreatívan megoldott pótlék kukázott fenyõmaradékokból.
    szülõknél fenyõfás karácsony ajándékkal nulla spirituális háttérrel.
    innen szép felállni és kitalálni a sajátot.

  • mishmesh alias dorka

    2007 december 23 at 23:18

    Shadai.. 🙂
    A tájföldi színest mire tekeritek?:-)

  • zsófi

    2007 december 23 at 23:22

    Sok-sok mosoly-jel, kedves Charlie!:)
    Amúgy azt nem tudtam, hogy a betérés automatikusan “genetikai” jellegûvé is válik.

    Nekem sem Jézuskáztak sosem hithû ateista szüleim, nem is emlékszem, hogy valaha hittem benne. (Istenben is csak késõbb kezdtem el hinni) Meg arra sem, hogy hogyan kommunikáltam ezt le olyan gyerekekkel, akik meg hittek benne.
    De eszembe szokott jutni, hogy vajon én hogy fogom lekommunikálni a leendõ gyerekemmel? Mert Jézuskázni én sem akarok neki. De ha egyszer megkérdezi, hogy ki az a Jézuska, aki az ovistársainak ajándékot hoz karácsonykor, akkor mit mondok? Ha azt mondom, hogy a többi gyerek is a szüleitõl kap ajándékot, csak nekik mást mondanak, akkor meg van az esélye, hogy ezt visszamondja a többieknek, a szülõk meg engem fognak utálni, mert illuzióromboló vagyok. Ha meg azt mondom, hogy a többiek a Jézuskától kapnak ajándékot, te pedig tõlünk, akkor egyrészt hazudok, másrészt meg azt gondolhatja, hogy õ valamibõl kimarad, mert ez a Jézuska õt kihagyja. (üs mi, a szülei csak helyettesítjük.) Ti találkoztatok már hasonló problémával?
    🙂

  • shadai

    2007 december 23 at 23:49

    dorka: a tájföldi színes égõket (ezek kis színes papírgömbök, bennük izzókkal) az ajtók fölé húzzuk ki (négyszárnyú bauhaus üvegajtókat kell elképzelni). ezeket a jókai utcában lehet kapni, a ázsiai/design boltban.

  • ehje_aser_ehje

    2007 december 23 at 23:58

    kedves zsófi,

    a, ateista ill. agnosztikus bölcsibe/oviba kell járatni a csimotákat
    b, káinfó után szabadon (bár õk, ha minden igaz, még nem írták le egyszer sem. váháhá): zsbölcsi, zsovi;]

    probléma egy szál sem

    ehje for president!

    eae

  • Charlie

    2007 december 24 at 0:01

    Kedves Zsófi,

    el lehet mondani a teljes igazságot: „Jézuska” egy zsidó rabbi volt, aki a keresztények (nem zsidók) prófétája lett. Ezért a nem zsidók, keresztények ünneplik a születésnapját. �?gy tartják, hogy ilyenkor ajándékot hoz a nem zsidó gyerekeknek, vannak olyanok is, akik azt gondolják, hogy nem Jézuska, hanem a télapó (mikulás) teszi ezt, de hogy ez miként van pontosan, te ugyebár nem tudod, nem lévén keresztény.

    A gyerekek az ilyesmibõl nem csinálnak nagy ügyet. Ha megveszed neki a Vakond karácsonya címû opuszt, akkor abból úgy fogja tudni, hogy az emberek (állatok) ajándékozzák meg egymást. A gyerekek ugyanis hisznek a vakondoknak (vakondokban). Autentikus mese.

    Saját történet. A fiammal — négy évesforma volt — vidéken ért bennünket a téli szünet (karácsony, chanukka) együtt. Sétáltunk faluhelyen. (Ez az a korszaka volt, amikor mindenüvé vakondokot rajzolt, csak vakondokos mesét nézett, s minden vakondokos könyvet kívülrõl fújt, hol magyarul, hol németül, amilyen nyelven az adott könyv éppen megvolt nekünk.) Meglátott egy vakondtúrást az út szélén. Az út oldalán állt egy szivarfa. A fiam letépett annyi „szivart”, ahányadik napja a chanukkának aznap este lett, beleszúrta a vakondtúrásba, majd tépett hozzá még egyet, melyet kissé arrébb szúrt a földbe, s azt mondta, „azért, papa, hogy a vakondoknak is legyen chanukkiája”. Nem önmagát érezte kevesebbnek a karácsony hiányától, hanem a vakondokot a chanukka hiánya miatt.

    Olyan vakondokot is rajzolt persze, amelyik sabeszgyertyát cündol, sõt olyat is, amelyik egy karácsonyfa elõtt gyújt chanukkiát (a vakondok, ugye, a mesekönyve szerint karácsonyozik).

  • Milla

    2007 december 24 at 0:10

    a kisfiuk ebben a korban elragadóan aranyosak…

  • Charlie

    2007 december 24 at 0:22

    Miért korábban és késõbb nem?

  • Milla

    2007 december 24 at 1:09

    De igen, csak nem annyira. A négyévesek a legaranyosabbak.

  • zsófi

    2007 december 24 at 8:59

    :))

  • Gonosz Nyuszi

    2007 december 24 at 11:16

    Zsófi!
    “Amúgy azt nem tudtam, hogy a betérés automatikusan “genetikai” jellegûvé is válik.”
    Genetika? Szivesen megnéznék egy KInfos-s,MAZSIHISZ géntérképet. :o)) Persze, ha értenék hozzá. :o) De azt sejtem, lennének meglepetések. :o) Akkor keveredés volt/van kicsiny bolygónkon….. :o)))

  • shadai

    2007 december 24 at 11:28

    Boldog Karcsit Kíván Mindenkinek a Shadai:

  • zseszter

    2007 december 24 at 11:35

    fuu.ezt muszaj megosztanom veletek.kedves csoporttarsam kedves iwiw uezenete: “Jaj de jó nektek nem keresztény értelmiségi társaim nyugodtan tudtok tanulni karácsonykor…:D” pofam leszakad.azt se tudja mit beszel.utalom az ilyen primitivsegeket….

  • Charlie

    2007 december 24 at 12:04

    Írd meg neki, hogy szilveszterkor viszont nem tudunk, mert túl sok a petárda.

  • bettiepage

    2007 december 24 at 12:30

    az igazán szerencsés,aki hanukát, karácsonyt, és bajramot(ramazán vége) is ünnepel. pár éve ez a három mondjuk egy napra esett…

  • zseszter

    2007 december 24 at 12:52

    meglesz charlie =)

  • meteospazmil

    2007 december 24 at 12:53

    Vácon a zsinagóga elõtt van a legnagyobb karácsonyfavásár 😀

  • Gonosz Nyuszi

    2007 december 24 at 13:23

    shadai.
    A Magyar Gárdának is “dobsz” egy Boldog Kari mélt? :o) Szép gesztus lenne. :o))

  • minarik ede

    2007 december 24 at 16:09

    Kedves Milla,

    sehol, mert épp pesten vagyok (sirályban egész pontosan), és itt a 16-17h nem tûnik annyira kötelezõ érvényûnek (meg mise is van – ami n.o.-ban, evang. ország lévén, nem annyira dívik – bár a rajna vidéke többnyire kat. – königsallee igéretesnek tûnik, beszámolót elõre is köszönöm. jó étvágyat!

  • Milla

    2007 december 24 at 16:34

    Kedves Ede,

    hey, még benéztem a blogra, és tessék! Ez megérzés volt. 🙂 Köszi szépen, nektek is szép estét kívánok, a beszámolót pedig feltétlenül küldöm. Lassan indukunk, az utcák kihaltak, az A3 pedig olyan lesz, mint egy üdülés (autópálya Köln-Düsseldorf, 3 építkezés, hétköznap ámok). Akkor holnapig, sziasztok!

  • vy

    2007 december 24 at 17:20

    Hát a kérdésre itt az igazi válasz … :-))

    Szerintem ez az év zsidó klipje.

    üdv,
    Vy

  • vy

    2007 december 24 at 17:21

    … és most a link:
    http://www.youtube.com/watch?v=w1uZ_W7atDE

    Chinese food on Christmas.

    Vy

  • pilpul

    2007 december 24 at 20:43

    ha van meg rajtam kivul orult, aki netet nez ma este: kardos dani es lamm david 10 korulre igerte magat a siralyba konnyed koncertre, hogy a vacsorazok is ideerhessenek.

  • B.

    2007 december 24 at 21:06

    Nagyon-nagyon sokkal inkább szeretnék a sirályban lenni, mint a családi vacsorához asszisztálni itthon… Nálunk van fa, van bejgli, van ajándék, Hanukakor pedig csak én gyújtottam gyertyát.

  • matthieu

    2007 december 24 at 22:56

    Losáná hábáá lehet majd közös judapest vmi a sirályban márha van igény…

  • shadai

    2007 december 24 at 23:11

    matthieu: vagy közös karácsonyi vacsora, ahogy itt olvasom a dolgokat 😀

  • zseszter

    2007 december 24 at 23:18

    csatlakozom kedves b.hez minusz fa es bejgli helyett flodni 😉 azert az mar haladas,nem? 😀

  • minarik ede

    2007 december 25 at 9:21

    Charlie,
    nagyon kivancsiva tettel: mi lesz 2016 szeptembereben?

  • matthieu

    2007 december 25 at 12:00

    Shadai, én benne lennék

    Szürrealizmus rulez! 🙂

  • Charlie

    2007 december 25 at 12:00

    Októberben lesz ros hásáná, tehát bájos lesz, ha a mentõangyal már szeptemberben boldog új évet kíván.

  • shadai

    2007 december 25 at 12:23

    Herzl Tivadar vajon sírna vagy nevetne?

    pal_santa.jpg

  • Charlie

    2007 december 25 at 13:40

    A kurucok is leközölték a képet. �?k azt mondanák, hogy Herzl a télapóellenes liga tagja lenne.

    A kérdés amúgy azért jogos, mert a tragikomédiákkal kapcsolatosan mindig fölmerül ez a dilemma.

  • Psymon

    2007 december 25 at 19:29

    ün speciel nevetek. Tényleg hatalmas kép. De azért tegyük hozzá, hogy nem látszik, hogy a télapó honnan hová akar menni. Elég könnyû egy ilyen képet produkálni. Oda kell mennie bárkinek, a világ bármely pontján, ahová nem szabad, és rögtön egyenruhások fognak ráugrani legyen krampusznak vagy jézuskának öltözve…

  • Charlie

    2007 december 25 at 22:30

    Megfigyeltétek, hogy senki nem öltözik Mohamednek? Valamelyik késõbbi, jótékony muftinak sem.

  • eszterle

    2007 december 25 at 22:47

    mivel herzl atyácska derék asszimilált zsidó értelmiségi volt- sztem zokszó nélkül karácsonyolt még anno wien-ben.de különben is- ez itten 1 tél apó /vagy tél atyuska/ vagyis a telet szimbolizálja ami még erecben is jól jöhet….:)))) (vagyis narrativa kérdése az egész:))

  • Charlie

    2007 december 25 at 23:14

    Csak a narratívát fûzöm akkor tovább: A télapó a tél jelképe. A télapót az izraeli biztonsági erõk egyszemélyes tüntetés gyanánt föloszlatják. A szimbolika síkján az izraeli biztonságiak a tavasz hirnökei, akik szerteoszlatják a telet.

    A cionizmus sokat köszönhet a karácsonynak. Schalom Ben-Chorin pl. úgy lett cionista, vallásos, no meg Buber-tanítvány, hogy tizenéves korában csömöre lett a karácsonyfát állító szülei asszimilációs kézségébõl, lelépett otthonról, egy ortodox osztálytársa családjánál nyert menedéket, ahol legott fejest ugrott a Sulchán Áruchba (késõbb ezt nevezte a halachába vetett salto mortalénak). Az eredményt tudjuk: õ lett az izraeli (az amerikai reformhoz képest konzervatív) reformzsidóság egyik alapító atyja.

  • vasika

    2007 december 26 at 2:32

    hogy herzl mit szólna, nem tudom, azt igen, h mazsihisz-fotós esetében a szerepek cserélõdnének. a jól látható árpádsávos színekben masírozó télapó kísérgetné a szép szál sudár szemita ifjakat valami nagyon kegyetlen tortúrával fenyegetõ rabságba (szúrós tûlevelekkel kezdik, a végérõl jobb nem is beszélni). bizony, ez a kép nagyon jó vigasz nekem is. arra gondolok, talán a cahal engem is megvéd, és jól molesztál mindenkit, aki még egy “csak egy kicsit a kedvemért” mennyiségûnek nevezett, valójában halálos adag sütivel fenyeget… fenyeget… öööö… karcsúsági identitásomban

  • eszterle

    2007 december 26 at 11:56

    de charle, füzhetted volna a gyed maróz irányába is- és akkor eljutunk az orosz vagyok zsidó vagyok dilemma feloldásához- vagyis szovjet vagyok és Iztaelben tulajdonképpen szovjet típusú karácsonyt tartok ami a télapóról és a hópelyhecskéröl szól- vagyis nem érti az ember a rabbik felháborodását:)))))
    ja és gersom scholem is jó példa:))) játszunk még?????????:))))))))

  • mishmesh alias dorka

    2007 december 26 at 13:09

    Nem is lenne valóságos ez a nap, ha Gyed Maróz, i Sznyegúrocska nem került volna itt is elõ:)))
    Majdnem minden blogon találkozom velük mostanában. Nem hiába, az oroszórák azért nagy hatással voltak ránk…
    Nu, pásli.. Dárágije druzjá.. Izvinyítye mnye, de kicsit karácsony-túladagolásom lett:)

  • Charlie

    2007 december 26 at 17:07

    Já dákládiváju, nye pánimáju, sto vi gáváritye, pátámusto já bül ocseny bálsoj pátriot, u nye ucsilszjá ruszkájú (?) jiziku, in dem Ma�?e, wie man’s erwartet hat und nun selbst zu dieser Site not täte.

  • mishmesh alias dorka

    2007 december 26 at 18:48

    Vot eta da…. Tü Ocseny bálsoj pátriot, Charlie.:)

  • Charlie

    2007 december 26 at 19:43

    Dìkuji…

  • mishmesh alias dorka

    2007 december 26 at 21:09

    Bevakasha:)

  • pb

    2007 december 26 at 22:42

    az a hacsek nem a d-re kellett volna?

  • Charlie

    2007 december 26 at 22:49

    Csehül?

  • zsófi

    2007 december 26 at 23:43

    üs Mohamednek hogy kell öltözni, Charlie?
    Turbánt rakok a fejemre, és kész? Mirõl fognak felismerni?

    Amúgy mi ellen tüntetett ez a Télapó?
    🙂

  • Charlie

    2007 december 27 at 1:08

    Megérzésem szerint a turbán késõbbi és indiai eredetû fejfedõviselet. Szakáll sem árt. De veszélyes, mert nõk nem ölthetik magukra arrafelé férfi ruháját (a purim ismeretlen fogalom). Tehát mindenekelõtt megfontoltan. Nem fontoskodón: megfontoltan. Latolgatva.

    A Télapó a globális fölmelegedés ellen tüntetett. Azt követelte, hogy Izrael állam szorítsa a széndioxid kibocsátását a palesztin területek metángáz kibocsátási szintje alá, legalább három kilomollal négyzetnanométerenként.

  • Charlie

    2007 december 27 at 6:59

    Rossz volt a megérzésem, perzsa eredetû, s már Muhamed korában ismerték.

  • zsófi

    2007 december 28 at 12:37

    A turbán az inkább egy olyan laikusok számára felismerhetõ jelzés, mint zsidóknál a “pajesz”. (Fekete kalapra ráklamizott göndör tincsek:) ün sem gondolom, hogy Mohamed viselte volna a fején. Talán…

  • Charlie

    2007 december 28 at 14:58

    Muhamed nyilván másutt viselte…

  • Fuentes

    2007 december 28 at 15:06

    Sziasztok!

    Megakadt a szemem az egyik hozzászóláson, amihez egy pár gondolatot szeretnék fûzni:

    “fuu.ezt muszaj megosztanom veletek.kedves csoporttarsam kedves iwiw uezenete: “Jaj de jó nektek nem keresztény értelmiségi társaim nyugodtan tudtok tanulni karácsonykor…:D” pofam leszakad.azt se tudja mit beszel.utalom az ilyen primitivsegeket….”

    Azért választottam ezt, mert szerintem iskola példája annak, amikor két eltérõ kultúrális, vallási (esetleg mûveltségi) háttérrel rendelkezõ ember elbeszél egymás mellett, és nem is törekednek arra, hogy megértsék egymást. üs ez nem jó, kiváltképp, ha fiatal egyetemistákról van szó. Részletesebben:

    Ez az iwiw üzenet véleményem szerint bár tudatlanságról, esetleg meggondolatlanságról árulkodik, mégsem rossz szándékkal íródott. Legalábbis nem tudhatjuk.

    Aki kapta (‘zseszter’ akitõl idéztem) joggal mondhatja, hogy egyrészt rosszul esik neki, másrészt primitív.

    A hiba ott van, hogy ezt nem az üzenet küldõjének mondja (szalonképes formában) hanem csak a “sorstársainak”, akikkel közösen füstölög tovább az üzeneten. Esetleg visszaír: “hogy szilveszterkor viszont nem tudunk, mert túl sok a petárda.” Ez a szellemes replika, ha lehet még rosszabb, ugyanis a következõ szokott történni ilyen esetekben, tapasztalatom szerint:

    Ha valaki nem gondolt arra, hogy az egyébként jószándékú üzenetével, valakiknek az érzését megsértheti, annak (az esetek nagy részében) ettõl a választól sem fog leesni a tantusz. Valószínûbb, hogy csak sejteni fogja, hogy ez a válasz némi iróniát tartalmaz, ami rá nézve negatív, de nem fogja érteni, hogy miért. Ehelyett, ha legközelebb találkoznak, tartózkodóbb lesz ‘zseszter’-rel szemben. Tekintettel arra, hogy ‘zseszter’ már abban a pillanatban leírta õt, amikor üzenetét megkapta, a tartózkodás kölcsönös lesz, késõbb nehezteléssé alakul, aztán elég egy-két apropó hozzá, hogy kölcsönös nyílt utálattá váljon. Aztán az egyik fél azonosítja a másikban a pökhendi zsidót, a másik fél a bunkó keresztényt, aztán nem is folytatom.

    Nem azt állítom, hogy ebben az esetben ez így fog történni, de az esély megvan rá, mert az alapokat kölcsönösen lefektették. Inkább csak az elmélet érdekes.

    Ha egy embert egy másik ember tudatlansága folytán megsért, akkor a ‘sértett’ félnek kötelessége felvilágosítania a másikat arról, hogy mi a problémája, ellenkezõ esetben megfelelõ táptalajt nyújt a késõbb kialakuló gyûlöletnek. üs ez a ‘mûveltebb’ fél felelõssége! Ez evidencia, és tudom, hogy a mindennapokban mégsem könnyû betartani.

    Elnézést, hogy a hozzászólásom esetleg túl hosszúra nyúlt.

  • Rigor

    2007 december 30 at 2:06

    A karácsony simán egy pogány napforudlós ünnep volt az faállítással, ajándékozással, nagy szeretetben közös kajálással stb népszokásaival együtt, csak a 4. században pápai rendeletre kapott keresztény mázt(és rakták ekkorra a jézus ünneplés idõpontját önkényesen). Kb. olyan ez mint hogy hogyan lett a diákszigetbõl pepsisziget..

  • Charlie

    2007 december 30 at 2:18

    A faállítás szokása a késõ-középkorban alakul ki, és csak a XIX. században terjed el.

    A karácsony valóban a pogány napfordulós ünnepek egyházi megfelelõje volt. Le is szoktatta Róma népét a pogány kultuszról (bevált). Az ötödik, hatodik századtól kezdve, a többi európai népnél pedig a kereszténység fölvételét követõ második nemzedéktõl kezdve egyértelmûen keresztény ünnep.

    A diákszigetes párhuzam tehát itt sántít. A Pepsi- és a Diáksziget között nem telt el 50-60, sem 1300 év.

  • zseszter

    2007 december 30 at 13:12

    Kedves Fuentes,

    amit leírtál az mind nagyon szép és jó.csak h itt más az alaphelyzet.
    a rossz kapcsolat már megvan,nem azért mert én zsidó vagyok õ meg keresztény(mert amugy nem is mondanám annak),ez hosszú történet és most mindegy is.a lényeg,h aki azt az iwiw üzenetet írta biztos h nem a jó szándék vezérelte.ez egy hülye de egyértelmû célzás volt (nekem).én ennek a primitivségén háborodtam fel.de nem írtam neki vissza semmit.nem mentem bele a “játékba”, hogy egymást tovább sértegessük vagy ilyesmi.megbeszélni vele a dolgot,mint ahogy te tanácsoltad pedig nem tudom.ha normális/értelmes ember lenne,akkor azt tenném,de az ilyen emberekkel mint aki azt írta nem lehet/szabad.nekem abban a pillanatban csak jó volt elmondani ezt az esetet,és kiadni a felháborodásomat egy olyan helyen,ahol ezt tudtam h megtehetem,mert megértenek.ennyi.

  • Borka

    2007 december 30 at 15:22

    Szeretnék egy kicsi menórát az iróasztalomra, szeretnék Hanukát tartani minden évben, s szeretném, ha a fiaim az örökségül kapott keresztény vallásukat a zsidó vallás fényében ismernék meg, hisz Jézus is zsidó volt…Tudom, ez nagyon veretesen meg modorosan hangzott…de õszintén igy gondolom. Egyébként, bejgli és töltöttkáposzta meg halászlé nélkül is Karácsony a Karácsony, ugyanakkor ezekkel együtt is lehet csupán egy szép hagyomány, mint a nagyi porcelánja és semmi több. Szerintem zsidó és keresztény is egyetért azzal, hogy ideje lenne már évszázados, évezredes ünnepeinket tartalommal is megtölteni, nem csupán külsõ mázzal…A Hanuka is, a Karácsony is nagyon leegyszerûsitve végülis arról szól, hogy kapsz az életben néhány emberkét magad mellé, de az is lehet, hogy csak egyet, s akkor ott a kis gyertyalángnál mosolyogtok, s szavak nélkül, ajándékok tömkelege nélkül egymás tudtára adjátok, amit amúgyis nagyon jól tudtok…:)De néha, bár egyszer egy évben, vagy csak egyszer az életben, azért meg kell ezt ünnepelni…úgy igazán…flinc-flanc nélkül…egy kicsi gyertyacsonk is elég…

  • matthieu

    2007 december 30 at 15:30

    Borka totally agree:)

  • Borka

    2007 december 30 at 16:02

    Azt hiszem, kicsit sziruposra sikeredett a véleményem, de kenjük a szaloncukorra….:)
    Megosztanék veletek egy apró kis epizódott az idei karácsonyomból, egyébként azt hiszem ez volt a csúcspont.
    Szóval, mint tudjátok karácsonyeste kántálunk. Bármennyire is próbált idén fülbemászni a Shrekbõl az angyal, azért az örökzöld még mindig a Mennybõl az angyal marad…7 és 4 éves fiókáim elénekelték a fa alatt, igaz csak második nekifutásra sikeredett, s aztán leültünk elkölteni a vacsit: az anyukám, a mostim (nevelõapám), a húgom, sógorom, fiókáim és én. Ahogy az lenni szokott a bor megoldja a nyelvet, s az érzelmeket is feltunningolja. A mostim nagyon szeret nótázni, mindenféle régi bakanótákat stb., s a sógorommal együtt belekeydtek az ” ezt ismered, ezt tudod, ezt hallottad?” cimû játékba, s lassanként szép sorban mindenki bekapcsolódott. Nem volt ott már semmi karácsonyi feeling, se pásztorok, se csendes ej, DE énekeltünk mind. Anyám arcán pedig valami fényes csillant, mintha valamit elmorzsolt volna a szeme sarkában…A számára legdrágábbak együtt voltak, együtt énekeltek, nem számit, hogy mit. Karácsony volt, igazi Karácsony. Ha van kis Jézuska, akkor szerintem ott tapsikolt a jászolban, s ez neki bõven elég volt. Jó volt együtt.
    Gyerekek, egy megveszekedett szaloncukor sincs már a fámon, azt hiszem, megülte a gyomromat a sok zselés, meg gesztenyés…azért irok ilyeneket…Azt hiszem, tudat alatt be akarom bizonyitani, hogy a Karácsony a vallási üzeneten túl, mindnyájunké kellene, hogy legyen.
    Bocs, lehet szódiarém volt ma….

  • Charlie

    2007 december 30 at 16:07

    Nincs is azzal baj, ha egy keresztény (akár érzelgõs) tartalommal tölti meg a karácsonyt, zsidó a chanukkát.

    A vallás amúgy is közösségképzõ jelképes cselekedetek sorozata.

  • Borka

    2007 december 30 at 16:30

    Szivembõl szóltál, Charlie :)Végre valaki lakonikusan megfogalmazta, amit nekem nem sikerült a vallással kapcsolatban: közösségképzõ jelképes cselekedetek sorozata…nagyon tetszik ez a szintézis, maximálisan egyetértek.

  • Charlie

    2007 december 30 at 17:16

    Néhány jelképesnek nehezen mondható cselekedetet persze jótékonyan ignoráltunk. Husz erre mondaná, hogy sancta ignorantia.

  • Gonosz Nyuszi

    2007 december 31 at 12:21

    Zsidó karácsony, keresztény chanukka. Hmm. Nem is rossz ötlet.
    :o) (jegyzet elõ, most nem segítek)

  • Gabriel

    2009 január 8 at 16:46

    Kedves Borka,
    szívemből szóltál!
    Mi, zsidók és keresztények egyaránt a Megváltó (Örökkévaló/Jézus) iránt sóvárgunk és a hanuka/karácsony valójában bensőséges családi ünnep kellene, hogy legyen. A két vallás közt létezik átjárás: zsidónak születtem, feleségem keresztény, én időközben megkeresztelkedtem, de ahogy öregszem egyre inkább zsidó vagyok, nem tehetek róla, itt érzem otthon magamat.
    Az adventi várakozásra egy jó példa az alábbi videó, ahol szerzetesek éneklik karácsony alkalmából a zsidók messiásváró dalát
    (Hiszek, teljes hitemmel hiszek a Messiás eljövetelében…)
    http://www.youtube.com/watch?v=qsgQiWvBj0M
    Hogyan látja egy keresztény a hanuka ünnepét? Hallgasd megy FILOSZ rádióműsorát:
    http://philos.freeweb.hu/letoltes.html
    Úgy érzem, hogy a kereszténységből hiányoznak az igazi családi ünnepek. Erre jó lehetőség lenne a sabbat megünneplése, egy keresztény is imádkozhat minden zsidó imát, az Ószövetség ugyanis nem lett visszavonva. Legyen a sabbati asztal egyben az Isten terített oltára is! Imánkkal közvetlenül fordulhatunk az Örökkévalóhoz, bűneinkért felebaráti szeretettel vezekelhetünk, és ha ketten-hárman összegyűlünk a Tórát tanulmányozni, akkor az Úr Sekinája is közibénk telepedik…

  • érdeklődő

    2010 október 12 at 12:01

    Gyerekek, idén lesz valahol valami buli dec 24-én?
    Nem tudok róla, hogy zsidó lennék, csak szimplán nem vagyok keresztény és unom a hagyományőrzős beigliszeletelést.

  • Hello Judapest

    2010 október 12 at 15:13

    Gabriel!

    Nem a kereszténységből hiányoznak, mert régen a nagyobb ünnepek családi összejöveteleknek is teret adtak, de ugye a kommunizmus/szocializmus elég sikeresen szétverte a hagyományos közösségeket, amiket a fogyasztói társadalom sem állított helyre.

  • Hello Judapest

    2010 október 12 at 15:23

    “ha valaki karácsonyeste tanul, magát Jézust segíti, akinek a lelke (szintén a Talmud szerint) a pokolban van”

    “a kutya Jézus attribútuma és (legalábbis egyik) megjelenési formája. A tanulni vágyót tehát személyesen Jézus zaklatja születése évfordulóján.”

    “a zsidók azt gondolják, hogy Isten megbüntette Jézust hamis tanításaiért és aposztáziájáért, a büntetés pedig az, hogy karácsony éjszakákon bolyong és latrinákon kísért.”

    “zsidó forrás szerint Jézus nem halt meg, de mivel messiás mégsem lehetett belőle, egyszerűen démonná alakult.”

    http://pilpul.net/komoly.shtml?x=27353

    Kedves. Kezdem komolyan venni az állítólagosan hamis Talmud fordításokat.

  • sanyi

    2010 október 13 at 8:27

    És miért kezded komolyan venni? Ez tök gáz. Szerinted szent iratokban ilyeneket írnak azok akik a Bibliát (ó testamentum) adták az emberiségnek? Miért gondolod ezt? Hány zsidó ismerősöd van? Voltál már zsidók között akár egy órát is? Miért irogatsz ide? egy nem működő kulturális blogra? Tiszta őrület.

  • Hello Judapest

    2010 október 13 at 9:30

    Az Ótestamentum elvileg ugye Istentől/az Örökkévalótól származik, míg a Talmud a Kr u/Isz. után kifejlődött rabbinikus zsidóság rabbijaitól. A Talmudban tudtommal Biblia/Tóra értelmezések valamint praktikusnak vélt tanácsok vannak, de nem Istentől való, nem szent olyan értelemben, mint a Tóra. Tudomásom szerint van olyan zsidó irányzat, ami nem is fogadja el a Talmudot. A Jézus korabeli valamint az előtte levő zsidók bizonyára ilyenek voltak, hiszen akkor még nem is létezett a Talmud. Egyébként az Ószövetség is érdekes, mert tele van ellentmondással, és egy teljesen más Istenképe van, mint az Új Testamentumnak. Bővebbe nem mennék bele, mert nem téríteni próbálok.

    A hozzászólásom lényege az volt, hogy a fenti rövid, amiket ugyebár itt olvastam, nem a kurucon, szóval ez is tele volt olyan szellemiségű írásokkal, amiket ott is idézni szoktak.

    Nem tudom hány zsidó ismerősöm van, nem tartom nyilván vallásos a meggyőződésüket – bár néhányuknak tudom – de gyanítom akad köztük zsidó is;)

    Volt itt egy friss hsz. Emiatt elolvastam a cikket és a cikkben található linket, mert érdekesnek találtam a témát.

    Az engem is meglep, hogy a miért nincsenek itt új írások, mert van itt jópár érdekes, színvonalas bejegyzés, viszont valamilyen szinten csak működik a blog, hozzá lehet szólni a cikkekhez és valamennyire moderáció is aktív.

  • sanyi

    2010 október 14 at 13:13

    Új topikok nincsenek. Shadai a blog írója abahagyta más meg nem nagyon akar (nem tud) ilyen színvonalon foglalkozni a dologgal. akikről tudod hogy zsidók milyen emberek? de tényleg?

  • Hello Judapest

    2010 október 18 at 14:33

    Köszönöm a választ. Talán nem voltam egyértelmű: nem tudom, van-e az ismerőseim közt zsidó. A barátaim közt vélhetően nincs, de az ismerőseim közt nagy valószínűséggel akad, hiszen a lakosság durván 2,5%-a, vagyis minden negyvenedik ember zsidó. Három volt tanáromról tudom 99%-os bizonyossággal, hogy azok voltak, de őket nem nevezném “ismerősnek” csak attól, hogy ismerem őket.

  • sanyi

    2010 október 19 at 13:24

    Nos. Akkor én most megkérdezem tőled: Hogy a Jó Büdös Francba bírsz folyamatosan zsidózni (célozgatni, összerakni, hivatkozni stb) ha egyáltalán nem is ismersz közelebbről egyetlen (!!!!) zsidó származású embert sem? Hm? Azért mert valakik azt mondták? Mert azt olvastad? Vagy mert ezt raktad össze az újságcikkekből? Az i sten álgyon meg én azt hittem hogy legalább ismersz valami fűszerest, vagy kereskedelmi előadót aki jól lehúzott egyszer – kétszer…

    Persze ha csak unatkozol és ez a hobbid az más… De be kell hogy valljam kicsit idegesítő…

  • sanyi

    2010 október 20 at 15:37

    valamiért moderálnak.. pedig semmi “rosszat” nem írtam… kár:-(

  • tet

    2010 október 20 at 17:57

    Szolgálati közlemény: mint tudjátok, a jp halott.
    A moderálás automatikus. Gyakorlatilag egy spam-szűrő, de nem tévedhetetlen.
    Mivel a kommenteket kapom rss-ben, látom, ha valaki arra panaszkodik, hogy nem jelent meg a hozzászólása. Azt kiengedem manuálisan.
    Gondozom a sírt.

  • Gabriel

    2010 október 20 at 20:57

    Hogyan ünneplik a zsidók a karácsonyt?
    All I Want for Christmas Is… Jews
    http://www.youtube.com/watch?v=z8LmMtScH3g&feature=related
    És mit tegyen az, akinek a papája nem zsidó, míg a mamája pedig az:
    http://www.youtube.com/watch?v=0p9TE8dRPX0&feature=fvw

  • sanyi

    2010 október 21 at 12:07

    Ok (KO)

  • mismhesh dorka

    2010 október 24 at 13:25

    Gabriel, ez nagyot ütött:) Mint overcross face mondom:)
    OY

  • érdeklődő

    2010 október 28 at 12:27

    Engem nem nagyon érdekel ki zsidó, ki nem, ha jó arc.
    Vannak antiszemita negyed-és félzsidó haverjaim is. Az ciki.
    Ez itthon egy elég érzékeny téma, de nem kellene, hogy az legyen.
    Ja, persze a történelem! Pedig már volt itt pár nemzet, mit szarozunk?
    Mellesleg intellektuálisan lehet velük pörögni és jó a humoruk is. Ez az oldal is meglehetősen szórakoztató
    HAJRÁ!!! Vállaljátok be!!!
    kellemes karácsonyt! (Hol lesz valami megmozdulás? Sirály?)

A kaszinó adrenalindús légkörére vágyik, azonban otthonát nem szívesen hagyná el otthonát? Esetleg csak egy gyors pókerre fáj a foga? Netán hatalmas nyereményeket szeretne bezsákolni szobája nyugalmából? Az Online Kaszinó Játékok megmutatja önnek, hol találhatja meg az erre alkalmas kaszinókat! Részletes bemutatóink segítenek a tökéletes kaszinó megtalálásában, így olyan megbízható ajánlatokról olvashat leírásokat, mint a GetSlots és az ott található bónuszok. Ön helyett megkeressük, hol tudja átélni az autentikus kártyajáték élményt, vagy hol tudják játszani a legjobb online ruletteket. Platformunkkal kizárhatja a rizikókat, ugyanis a különböző fizetési módszer(pl. Netellerrel való fizetésről) aprólékos leírásokat kap, hogy megtalálja a legbiztonságosabb és legnagyobb bónuszokkal járó fizetőeszköz-kaszinó kombinációt. Amennyiben a temérdek bukméker és kaszinó között tovább szeretné szűkíteni a keresést és csak egy specifikus nyerőgépre vágyik, abban is segítünk: Oldalunkon megtalálhatja a legjobb online slotokat, úgy mint a Lucky Lady’s Charmot, és azt is, mely kaszinók szolgáltatják ezeket a játékokat.