Miért kell (lehet) FÉLNI a zsidóktól? 🙂
Bevezetésként kezdjük az általános, kommersz dolgokkal, ezek nem igazán az én félelmeim, csak úgy összeszedtem õket a nagyvilágból. (A legtöbb parát szerintem ismeritek.)
1.A zsidóknak HATALMUK van.
gazdasági, politikai és kulturális
1.1 Gazdasági: A zsidók tulajdonában vannak a legnagyobb cégek, mert voltak annyira erkölcstelenek, hogy kihasználják ezt a piacgazdaság nevû izét a lehetõ legjobban. (Sőt, valójában az õ találmányuk.) Ha egy zsidó akar vállalkozni valamire, akkor a (zsidó) bankároktól könnyebben kap hitelt, és kamatmentesen, a nem zsidó vállalkozónak nincsennek ilyen elõnyei. Egy-egy bizniszbe a zsidók nem engednek be nem zsidót. Komoly összefonnódásaik vannak különbözõ maffiatevékenységekkel (szerencsejáték, drog), ezért is könnyebben tudnak nagy pénzhez jutni.
1.2 Politikai: A zsidók találmánya a kommunizmus, ami ugye mindig is világhatatalomra tört, és az emberek hülyítésén alapszik. A zsidók egyébként is jól tudják irányítani a többi embert. A másik komoly politikai tényezõ a pénz, és ezzel vissza is tértünk az elõzõ állításhoz.
1.3 Kulturális: A zsidók felrúgták a mûvészet és kultúra meglévő szabályait ( A zsidó művészeket nagyrészt az avangardizmus idején ismerte meg a nagyvilág…), mindig is önteltebbek voltak a többieknél, azt gondolják, hogy õk mindenhez értenek, az elismert tudósok között is sok a zsidó. Mivel a kritikusok is zsidók, ezért csak önmagukat dicsérik, egy zsidó mûvész eleve több elismerést kap, mint a nem zsidó, a mûvészet és a kultúra belterjes zsidó önimádattá fajult. A zsidók a hagyományos keresztény, konzervatív értékeket felrúgták, divatot csinálnak a drogoknak, a homoszexualitásnak, a kommunizmusnak, a liberalizmusnak, ami valójában csak az érdekeiket szogálja, mert õk maguk kirekesztők és rasszisták (palesztinok vs.), de a többi embert a liberális szólamokkal lekussolhatják, ha a saját kultúráját és területét védené. Hosszútávon tehát a zsidók célja a többi nép önbizalmának, nemzeti büszkeségének aláásása. Ennek (és egyébb hatalmai céljaiknak) egy nagyszerû eszköze a média, ami ugye szintén zsidó kézben van.
– Ehhez jön egy negyedik, újabb keletû jelző: a katonai hatalom.
(Izrael, és a csatlósa: az USA)
2. A zsidóknak nem csak hatalmuk van, de élni is akarnak vele.
Végcéljuk a világhatalom (ld: Cion Bölcseinek Jegyzőkönyve, meg ilyenek). Ezt a vallásukból vezetik le (kiválasztottság = világhatalomra való feljogosultság). Azért alakultak ki a fent leírt hatalmi pozicióik, mert tudatosan elõkészítették, és szép lassan kiépítették, úgy hogy a többi ember figyelmét elkerülte ez a mesterkedés. (Akikét nem kerülte el, azokból lettek a nácik, de mint tudjuk, õk nem felvállalhatók. A holokauszt szörnyûségei nagyrészt kitalációk egyébként, de ha nem, akkor is a zsidók tehetnek róla, és végül õk jöttek ki jól a dologból, mert így biztosították azt, hogy most már bármit tesznek, azt elnézi a világ.)
3. A zsidók furcsák, bezárkóznak magukba, lenéznek mindenkit, és folyton megsértődnek.
Nem lehet sehogyansem közeledni feléjük, nem lehet nekik semmit mondani, ami eltér a véleményüktõl, mert rögtön megvádolnak mindenkit antiszemitizmussal. A zsidók nem is akarnak kommunikálni a világ többi részével, de azt elvárják, hogy mindenki elfogadja õket.
4. A zsidókat sokan utálják több ezer éve, és ennyi ember nem tévedhet.
(Ez tudom, hogy nagyon szomorú, de sokan ezzel igazolják a gondolkodásukat. Ezáltal az antiszemitizmus önmagát generálja!)
5. Nem tudom, él-e még az a furcsa, folklórisztikus legenda, miszerint a zsidók nem zsidó gyerekeket áldoznak x idõpontban, – remélem nem. Talán ez is valami bibliai ferdítés. (Ábrahám és Izsák története?)
ÉS MOST JÖJJENEK A SAJÁT FÉLELMEIM.
(Nem mondom, hogy teljesen egyediek, sõt, találkoztam már hasonló érzelmekkel másoknál is, csak ritkábban boncolgatja magát ennyire az ember, mert sokkal intimebb, mint a „bankárok világhatalma”, meg hasonlók..:)
és ezáltal borul az a szerep, amit idõnként játszom bizonyos közegekben, ezzel alátámasztva azt, hogy érdekes vagyok, izgalmas, „mûvészi” (1./c fent), alternatív, liberális, stb. Mindazok a szerepek, amikkel én ruháztam fel a zsidókat tinikorom óta. Mert önmagában nem tudom igazolni ezeket a tulajdonságaimat.
Ennek egy alfaja: Ha egy zsidó nem úgy viselkedik és gondolkodik, ahogy én azt „várom”, megszoktam, vagy elképzelem, akkor azzal nem tudok mit kezdeni. üs akkor az ijesztő, olyan, mintha „elhagynának” ezek az emberek engem. (pl. az utóbbi években Seres Lászlóval nem tudok mit kezdeni.)
Erre egyébként kifejezetten jó terápia a Judapest!:)
2. A zsidók számára érdektelenné válok, ha nem viszonyulok hozzájuk
(Vagy pozitívan, vagy negatívan)
Magyarul:
Nekem meggyőződésem, hogy vannak olyan emberek, akik csak azért antiszemiták, hogy felhívják a zsidók figyelmét magukra. Látszólag alacsonyabbra, de valójában magasabbra értékelik a zsidókat magukhoz képest, olyan (félelmetes) tulajdonságokkal ruházzák fel õket, ami nem racionális.
Megvádolhatnak antiszemitizmussal. Vagy rájöhetnek, hogy antiszemita vagyok. Antiszemita vagyok? Talán mindenki az, aki nem zsidó (és európai). Aki a keresztény kultúrkörben nőtt fel. ün mit csináltam volna a II. Világháborúban? Hogyan reagáltam volna le az eseményeket? Kapásból megvan a válasz, de sosem voltam még ilyen szituációban (és remélem nem is leszek.) üs ha belegondolok, a Balkáni Háború alatt nőttem fel, és az is itt történt mellettem…
4.
(és ez a magja mindennek – legalábbis a nyugati világban):
Az Ószövetség nagy része a zsidókról szól. Ők fontosak Istennek. A többiek csak az ő viszonyukban jelennek meg. Ők nem kerülhetek olyan közel Istenhez, vagy legalábbis sokkal bonyolultabb úton. Vagyok annyira nagyravágyó, hogy én közvetlen kapcsolatot keresnék a felsõbb spirituális világgal (na jó, nevezzük Istennek, ez így nagyon ezoterikus bahia-kendős..:), de az igazából csak a zsidóknak adatik meg szerintem, illetve a keleti vallások közül a hinduknak. Erre a két vallásra alapul az összes többi. (?)
Nincs még kialakult Istenképem (ez nyilván érzékelhetõ:), csak azt tudom, hogy van Isten, mindegy, hogy mi a neve. ürdekel minden vallás, de egyiket sem venném fel. A zsidó viszont ezt vissza is utasítja. (Tudom, hogy nem, de az emberek igen…vagy mittudomén..:)
Lehet, hogy ez egy kicsit zagyva vallásfilozófia, de az biztos, hogy a „zsidók fontosabbak, mint mások, mindig róluk kell beszélni” elmélet pejortívan benne van az európai antiszemitizmusban. üs ez nagy valószínûséggel bibiliai eredetû. (Bár a XX. században erõsödött fel, a már említett „kultúrális hatalom” miatt. Meg a holokauszt persze.) Egy keresztény kisgyerek, aki hittanra jár, sanszosan többet tanul a zsidók õstörténetérõl, mint a saját népéről. (Magyarországon tuti)
Ez az, amit már próbáltam fejtegetnia blogon is, a „kiválasztottság” keresztény félreértelmezése. üs a félelem Isten legfontosabb követõitõl. (Vagy konkrétan Isten haragjától!)
(A képek csak illusztrációk, nem a szerzőt ábrázolják.)
Responses to “Miért kell (lehet) FÉLNI a zsidóktól? :)”
Napjainkra a technológia szuperfejlett lett. Már személyesen se kell elmenni kaszinóba egy izgalmas estéért. Elég felkeresni egy megbízható szerencsejáték portált a neten és indulhat is a játék. Azonban ez a keresés elrettentő és nehéz lehet, ugyanis minden oldalról bombáznak bónuszokkal és számokkal. Ezért hoztuk létre oldalunkat, az Online Kaszinó Játékokat. A portál különböző keresési kritériumok útján találja meg minden szerencsehajhásznak a megfelelő online kaszinót. Ha egy bizonyos slottal, mint például a Fire Joker nyerőgéppel online szeretne játszani, megmutatjuk, hol teheti mege ezt. A felhozatalunkban olvashat az összes jelentős online kaszinó és bukméker minden részletéről, a Betlic ajánlataitól a Malina Casino bónuszaiig megtudhat mindent. Ha újonc lenne a szerencsejátékozásban, készségesen segítünk a legnépszerűbb játékok megértésében, így öt perc alatt profiként kaszálhatja be az internetes rulett nyereményeit. És ha már nyereményekről van szó, abban is segítünk: Minden ismert fizetési módszerre megtaláljuk amegfelelő kaszinót, így még a Skrill e-pénztárca bónuszait is kihasználhatja.
shadai
A fenti szöveget néhány hónapja kaptam Zsófitól, aki a JP egyik régi olvasója, gyakori kommentelõje, azaz közösségünk tagja. Zsófival arra gondoltunk, hogy az elmúlt hetek “sajnálatos eseményei” miatt most publikáljuk ezt az írást. Zsófinak ezúton is köszönöm ezt a nyíltságot – remélem hasznos beszélgetés lesz belõle!
azesz
a témában van nekünk egy elkezdett gyûjtésünk, hátha idepasszol:
http://www.haver.hu/mitoszok.php
Fûszeres
Zsófi, ez nagyon jó lett! ün zsidó vagyok, de mégis eszembe jut néha ugyanez.
antenor
Nekm az 1.3 pont különösen tetszik, részemrõl tényjként veszem az elhangzottakt, sõt, kiegészíteném talánf a legkirívóbb ellenmondással. Ez pedig a vallás. A zsidók részint az �?szövetség követõinek, az Isten választottainak és törvényeinek betartóiként mutatják magukat, holott a mindennapi gyakorlatban ennek ellenkezõje valósul meg. A bibliai parancsolatokat nemhogy nem tartják be, de annak a legádázabb ellenségeiként viselkednek, legyen az halálbüntetés intézménye, vagy a család szentségének fenntartása, a nemzet, haza, sexualitás. Röviden, a liberális nézeteik és politikájuk szöges ellentéte a bibliai erkölcsrendnek, amit szinte beteges odaadással próbálnak mindenhol megrontani, holott, zsidóként, “választottakként” pont azok fenntartásán kellene mûködnük. A legnagyobb röhej az, hogy ha bárki ezeket a biblikus törvényeket ohajtja, azt lefasiztázzák. Itt valami nagyon nincs rendben, mert ha így megfordultak a szerepek, akkor a fasiszták a jó csávók.
shadai
Antenor, kettõvel korábban még te is “mítoszokról” beszéltél, akkor most mi van?
Csomó konzerv zsidó van, Magyarországon is, és korántsem csak a pártokban (de ott is).
Amúgy értem, hogy mire gondolsz, de ne legyél összemosós bocs.
antenor
Korábbi hozzászólásom kissé cinikus volt, azért mondtam, hogy akkor is meg kell dönteni, ha igazak.
Nem vagyok összemosós, sõt számomra kirívó a két egymásnak is ellentmondó véglet, ami egy bizonyos önmeghasonlás lehet zsidó körökben. Csak azt nem értem, hogy tudnak így egymás mellett megférni, vagy ez is az összetartás mítoszának megnyilvánulása?
polnaire
Zsófi, sose láttalak, de a számos hozzászólásodból feltûnõen látszik, hogy nem vagy zsidó / judapeste zsidó. Többnyire nem érted meg, mit mondanak a többiek, hosszas magyarázkodásokat provokálsz ki, és az is kiderült, egyáltalán nincs humorod. (ünironiád sem).
Kérdésem: miért futsz annyira a zsidók után? Miért annyira fontos neked, hogy éppen ebbe a csoportba tartozónak gondoljanak mások?
prezzey
Szerintem ez tök jó, ez a mondat pedig egyszerûen olyan szinten frappáns, hogy gyönyörû: “A zsidók benne vannak a Bibliában. ün nem.”
polnaire, nem tudom, mi a probléma…
Nekem Zsófi mindig is szimpatikus volt. Meg szerintem õ leírta, hogy azért jött ide a JP-re, mert eléggé antiszemita volt, és aztán megtetszett neki a site, és revideálta a nézeteit. Nem éreztem sose azt, hogy hú de zsidónak akarna látszani.
Azt persze igen, hogy neki valami okból fontosak a zsidók, de szerintem pont errõl szól ez a post többek között, hogy miért lehetnek fontosak a nemzsidók érzelmi világában a zsidók. üs ezt nem biztos, hogy megtudod bárkitõl is, mert a legtöbb ember szégyelli bevallani, vagy õ maga se gondolta végig következetesen. Zsófi pedig tök önként elmondja neked, hogy ez hogy van (legalábbis az õ szemszögébõl hogy van, azért vsz általánosítható vmennyire és ezt õ is így gondolja), szerintem ez egy hatalmas pozitívum és abszolút becsülendõ.
prezzey
Hát az Akismet lendületbõl ki akarta iktatni a fenti kommentemet, ezt most egyáltalán nem értem, mert eddig csak az olyanokra utazott, amikbe URL-eket is raktam… :O
Most kicsit utánanéztem, és nem tudom, ez mennyire nyugtatja meg a társaságot, de ez az Akismet teljesen egy fekete doboz, mindent visszaküld a központi szervernek, ami valahogy eldönti, hogy spam-e, és visszajelez. Az teljesen titok, hogy hogy dönti el :] A cég azt állítja, hogy nyelvfüggetlen a módszer, hát nekem komoly kétségeim vannak
Ez a legviccesebb:
“We use dozens of factors to determine the spamminess of a submission, and we also have an identity attached to everyone using and contributing to the system, which allows us to do some interesting things with weighting and clustering activity.”
Szerintem ezek valahol, valamikor eldöntötték, hogy én egy spammer vagyok, és azóta harapnak rám
Nem akarok paranoid lenni, de TüNYLEG üldöznek ;]
zebulon
Gratulálok Polnaire…
mishmesh
Polnaire, én úgy, de úgy szeretném ezt a hozzászólásodat meg nem történtté tenni… valamit most te nem értettél meg..
Zsófi, köszönjük a bizalmat,és az õszinteséget.Nem kis dolog ám…
zsófi
Húha, mire felfogtam, hogy mi történt, már 12 hozzászólás van…:)
Szóval elöljáróban annyit, hogy kb. tinikorom óta “foglalkozom” a zsidókkal, és ez a kapcsolat különbözõ formákat öltött már, különbözõ irányokat vett, idõnként nem feltétlenül egészséges módon. Mára úgy érzem ez a “viszony” normalizálódott, helyére került. Sokat küzdöttem ezért!
Ezt a blogot is “terápiás jelleggel” kezdtem el olvasgatni. Aztán fél év múlva szóltam csak hozzá. Ez az írás pedig kb. februárban készült, félig-meddig itteni felhívásra, vagy legalábbis motivációra. (“Trolloknak külön trolljáratot!” post alatt.)
Bár az írás sejtet egy kis frusztációt (ez néha igaz, néha nem), alapvetõen arra igen büszke vagyok, hogy sosem engedtem át magam az agy nélküli dolgoknak, -pedig néha az lett volna kényelmesebb. Az írás persze nem tudományos elemzés, hanem szubjektív érzések, tapasztalatok halmaza, de az is a célja.
Hogy részemrõl ez monománia-e vagy sem? (Mármint a “zsidók témája”.) Nem tudom, de nem is érdekes. Az biztos, hogy domináns szerepet tölt be a gondolkodásomban. Nem hiszem, hogy egyedül vagyok ezzel, sõt szerintem egy prototipust testesítek meg..:) (Azért remélem, némi egyéniséggel…:)
Köszönöm a hozzászólásokat! Mostanra éreztem azt, hogy vagyok olyan “pszihés állapotban”, hogy a nyilvánosság elé tárhatom..:)
Kedves Polnaire!
Azt hiszem, téged is meg kellett, hogy kapjalak. Része vagy a nyilvánosságnak. Nyugodj meg, utánad sosem futottam. Inkább menekültem (volna) elõled. De most már mindegy. Ha valaki meztelenre vetközik, számítania kell olyan emberekre, akik megjegyzést tesznek majd a csöcsére…
Válaszolnék a kérdésedre szivesen, ha egy kicsit is azt érezném mögötte, hogy tényleg érdekel a válasz.
Köszönöm Mishmesh!:)
zsófi
Prezzey, neked is köszönöm!:)
Annyit még hozzátennék, hogy én elõbb voltam filoszemita, és utána kezdtem el antivá válni, vagy legalábbis olyan jegyeket mutatni magam elõtt is, amitõl megijedtem és/vagy megundorodtam. (Pl. elkezdtem nézni egy-egy új társaságban, buliban, hogy ki lehet a zsidó. A végén már csak azzal foglalkoztam, hogy mindenféle “jegyeket” felfedezzek, értelmezzek. Ezáltal próbáltam viszonyulni az emberekhez. üs ha valakirõl megtudtam, hogy zsidó, rögtön “átformáztam” a mondanivalómat jófej filoszemitává, pedig már rég nem voltam az…)
Psymon
Uff.Polnaire-el ellentétben engem nem zavar, hogy nem vagy zsidó. Kicsit szégyellem magam most helyette.
De szerintem a posztod nem JP téma, mert hasonló végtelen vitákba torkolhat, mint a MG ügy. Miért? Egyrészt megint antiszemita parákat sorol, amirõl néhány napja már megtárgyaltuk, hogy nem idevaló (engem nem is érdekel). Másrészt a legszubjektívebb magánüggyel sem tud mást csinálni a nyílvánosság, mint értelmezni azt, mint általános érvényû megállapítást. Kiváló párhuzamot hoztál a meztelenségeddel. Vagyis: Zsófi, én nagyon együttérzek veled, de szerintem a legintimebb magánügyed nem a nagyvilágnak való, fõleg nem a JP-n.
Szabadítsuk fel a JP-t az antenoroktól és MG-ktõl!
zsófi
Kedves Psymon, ebbe a blogba én nem tudok belenyúlni…
Tehát nem az én egyedüli döntésem volt az, hogy ez a post idevaló. (De örülök ennek a döntésnek.)
Amúgy lehet, hogy van igazság abban, amit mondasz, én is rágódtam rajta egy darabig (mint mondtam, februárban íródott kb. a szöveg), de úgy gondolom, ez az írás nemcsak az én “pszichológiai tanulmányom”, hanem más emberekre is jellemzõ gondolkodást mutat be. Ráadásul egy olyat, amirõl ritkán van szó.
Ez ugyanis nem az MG-krõl szól. Max. a post elsõ fele. De az egyértelmûen irónikus.
shadai
Szerintem is nagyon “intim” Zsófi témája (Zsófi története), de megtiszteltetésnek vehetjük, hogy ezt mégis megosztotta velünk. Szerintem rendkívül tanulságos mindez. Kis zsidó parabedekker!!
“Szabadítsuk fel a JP-t az antenoroktól és MG-ktõl!”
Errõl gondoskodom.
zsófi
Nem akarok “hosszas magyarászkodást kiprovokálni”, de mi az a parabedekker?
zsófi
Jaj, most vettem észre, hogy a post elején el van írva a Biblia szó. Javítást kérek! Még mielõtt ránk szabadul az “anti-Tilos” kommandó! :))
shadai
Bedekker= kézikönyv, hasznos gyakorlati útmutató.
Malvina
Hahó, akkor most megint ugyanoda lyukadtunk ki!
shadai,
igencsak eufemisztikus vagy, amikor antenort összemosósnak nevezed.
antenor,
A zsidóság nem teljes társadalmi és mentális egység. Ebbõl következõen /vagy ennek eredményeként/ többféle zsidó identitás létezik, és ezzel azért már illene tisztában lenni, Kedves antenor. A totális zsidó toposza az az antiszemitizmus produktuma.
Zsófi,
az én szívemet elönti a melegség, ha rád gondolok. Hiszen nem kevesebbet képviselsz, mint azt, hogy azért mégsincs olyan nagy baj!
udi
Hehe, jopofa iras.
“Mi ez a zsidok utan futkoraszas dolog” merul fel egyesekben. Hasonlo lehet, mint ahogy en is itt vagyok. Meg a bombagyaron. Meg millio mas helyen.
En szemely szerint katolikus renegat vagyok, es hivo vallastagado. Mint ilyen eloszeretettel figyelem azt, hogy masok hogy elik meg a sajat vallasukat, miben befolyasolja ez mindennapi eletuket. Egyszeruen erdekelnek az emberek, es a spiritualitas kapcsolata. (es az emberek viszonyulasa masok vallasahoz)
Judapestben(.org) szeretem, hogy a leirtak megmutatjak a zsidosagot a sztereotipiakon tul. Ez jo, igy tovabb.
Amiben csak megerositetek itt (is), hogy nincs sok kulonbseg az atlagemberek kozt.
Malvina
udi,
átlagember pedig nem létezik! Ez statisztikai, módszertani kategória.
tölgy
Szia Malvina,
a helyzet szerintem messze nem olyan, hogy a becsomagolt koffernek ott kéne állnia a sarokban. (Legalábbis ha lehet hinni a Gallup 1993-as és 2003-as antiszemitizmus vizsgálatának, akkor inkább javuló, és a cuclizmusban nagyobb volt a mainál.)
Sajna nem lehet letölteni, valamiért csak a nyomtatott verzióban találjátok meg, a Kommentárban 2007/3-ban megjelent egy cikk a közgazdaságtan-ellenesség és antiszemitizmus kapcsolatáról.
udi
Malvina,
illetve nezopont szerinti meghatarozas. Mondok egy peldat:
Van aki ugy eli meg a keresztenyseget, hogy husvetkor, karacsonykor elmegy misere, aldoz. Van elkepzelese Jezusrol, meg Mariarol, es keresztenynek vallja magat. Tapasztalataim szerint ez a tobbseg, ergo atlag. (sztenderd eloszlas)
Nos valahogy ugy sejtem, hogy ez ugyanigy mukodhet zsidoknal, muszlimoknal is.
Ezert, es ebben az ertelemben hasznaltam az atlagember kifejezest.
shadai
Az igazi átlagembernek egy melle van és egy heréje.
tölgy
A’szem udi a common people-re gondol, nem a statisztikai átlagra.
De itt senki sem tartozik egyik kategóriába sem
udi
Koszi, valahogy igy.
Malvina
udi,
na látod, ezt nagyon becsülöm, amikor úgy fogalmaz valaki, hogy “úgy sejtem” … De azon is érdemes elgondolkodni, hogy vajon nem a cselekedeteket indukáló motívációk teszik- e igazán különbözõekké az embereket. Lehet- e a puszta cselekedetek alapján ítélni?
Malvina
Szia, tölgy!
Annyira a fejemben sem rossz a helyzet, hogy becsomagolt bõröndökre gondoltam volna, akkor, amikor Zsófiank azt írtam, hogy ” nincs olyan nagy baj”.
Pontosan: arra gondoltam, hogy Zsófi példája is mutatja, hogy ami az elõítéletes gondolkodást illeti, lehet bízni a változásban. üs hát megint le kell írnom, hogy ebben bizony csakis a kapcsolat bármilyen formában történõ fentartása lehet a kiinduló alap.
szénégetõ
Elég nagyot ütött Zsófi hozzászólása rajtam, meg leginkább az a kérdés, hogy miért fut õ a zsidók után. Mert úgy hirtelen magam is feltettem ezt a kérdést magamnak. Függetlenül attól, hogy kirekesztõnek – és ezért egy sztereotípiát (ha csupán az) erõsítõnek gondolom a kérdést – erõsen elgondolkodtam, és a következõre jutottam:
Mert akkor nézzen már rám valaki, és döntse el a dilemmámat. Köszi.
A közeg, ahol felnõttem (Bp., XII.) tekinthetõ (szoft) antiszemitának, de bárhogy is gondolkodom, a családunkban nem emlékszem vissza antiszemita megjegyzésre. Engem ez a kérdés egyáltalán nem érdekelt, nyilván, mert nem is esett szó róla. Arról több, hogy miért nem járok templomba meg hittanra, de – milyen érdekes – a családomból senki sem járt, így nem is éreztem hitelesnek ezt a (fõként nagyszülõi) igényt. A kilencvenes évek elején-közepén jobbos ismerõseim óvtak: „vigyázz, a zsidók nehogy átmossák az agyadat!” Ekkor kezdtem a médiában dolgozni, ahol, ugye, „sok a zsidó”. Valami gond lehet a karakterfelismerõ szoftveremmel, mert a legegyértelmûbb eseteket kivéve nem szoktam kiszúrni – vagy inkább: elsõdlegesen nem külsõ alapján – hogy ki zsidó.
De tény, hogy a közeg, amelyben felnõtt fejjel mozogtam és mozgok, jobbára zsidókból áll. Sokan elfogadnak, párakon érzem a tartózkodást (bár lehet, hogy nem is tartózkodás, ha nem akarnak velem kezet fogni pl., az nem azért van, mert én nem tetszem személyesen, hanem, mert betartják ezt az elõírást).
Tetszik ez a közeg, szóval, ezért futok a zsidók után. Ha ez futás. üs hab a tortán, hogy a bizonyosan nem zsidó ismerõseim meg jobbára zsidónak néznek. Hogy a zsidók meg minek néznek, nem tudom, (ha vannak egyáltalán „a” zsidók, ugye, akik néznek valakit valaminek); hogy papíron nem vagyok zsidó, azt tudom. Hogy minek érzem magam, azt megint nem tudom, mondjuk, filoszemitának. Apropó, „a” zsidók mindig felismerik a zsidókat?
Szóval, nem tudom, az emberek milyen körére igaz, amit Zsófi írt, meg az én történetem nyilván más is, Mint Zsófié, de nincs egyedül.
Egyelõre ennyi, ha kíváncsi vagy valamire, kérdezz.
ehje_aser_ehje
boker tov (nekem)!:]
szvsz a zsófi által leírtaknak addig nincs semmi értelme, amíg ennyire tág, általános halmazban próbál kalibrálni (A zsidókhoz való viszonyulás).
én minden embert idiótának vélek – nem zsidót és zsidót egyaránt -, aki azon fáradozik, h az össznépi zsidóságot megpróbálja úgy megérteni, definiálni, mint vmi tárgyi produktumot. kvázi, mintha egy régi (több ezer éves), sokak által ismert autómárka lenne, nem pedig különálló individuumok összessége. nem lehet összemosni a vallásos zsidókat (pl. az amerikai, izrael-ellenes ultra ortodoxokat a neológokkal) a szekulárisokkal (ateistát, agnosztát, konzervatívot, liberálist, radikálist). az értelmiségit, a kereskedõt, a prolit etc. szintén nem vesszük egy kalap alá.
summa summarum, aki mindenáron közös tulajdonságokat igyekszik kivetíteni egy adott népcsoportra, az soha a büdös életben nem fogja megismerni a valóságot.
kedves zsófi! ne a zsidót keresd, az embert! pusztán a zsidósága révén senkibõl nem lesz automatikusan érdekes csodabogár, akit tanulmányozni kell(ene).
no, ennyi voltam; bár nem vetkõztem meztelenre – sõt, tordai péter legnagyobb bánatára még a cerkát se tettem ki az asztalra -, de ez nem is volt célom a komment megíráskor.:]
‘ehje ‘aser ‘ehje (alegszebbnevû)
Malvina
Kedves szénégetõ!
Fogadjuk már el alapként, hogy “a” zsidó nem létezik, pontosabban, csak az elõítéletesen gondolkodók fejében. Kíváncsi lennék rá, hogy ha erre az alapra helyeznéd az elõbbi gondolatfutamodat, akkor hány sor – és milyen tartalommal – maradna benne. Ez még játéknak is jó. Próbáld ki! :))
szénégetõ
Kedves Malvina!
Talán nem értesz. üpp erre az alapra helyeztem – nem kevés öniróniával. Olvasd el még egyszer, és lásd, hány sor, és milyen tartalommal marad belõle
shadai
Mindenki kapcsolja be az önirónia gombokat!
tölgy
Kedves Malvina és alegszebbnevû
az individualizmusotokat mélyen osztom. Azt talán sokan elfogadjuk, hogy a butaság és bunkóság vallás- és pártsemleges. Itt is, ott is szép számmal elõfordul. (vö. az alábbi az elõbõrös post.)
Szénégetõ coming out-ja nekem másról szól. Volt két egyetemi évfolyamtársam is, aki azt mondta szeretne zsidó lenni. A mai divatos téma szerint hálózatokban élünk, és a hálózatok birkóznak egymással különbözõ területeken. Az ilyen vágyakról nekem mindig az jut eszembe, hogy valaki szeretne egy sikeresnek vélt (függetlenül, hogy a valóban sikeres-e) hálózat tagja lenni.
szénégetõ
Kedves tölgy!
Köszönöm. Azt hiszem, kicsit árnyaltabb a képlet, de lehet, hogy – részben – itt van a kutya elesve, õszintén mondom: nem tudom. Hangosan gondolkozom, mondjuk úgy.
OFF – az (ön)iróniáról, meg minden, utoljára:
ün senkit sem akartam/akarok egy kalap alá venni, dehát valahogy csak meg kell fogalmaznom, amit mondani akarok…
Gondoltam, ha a judapest a párbeszédrõl szól, akkor “párbeszélek”. Hátha érdekel valakit az én meglátásom is. Hátha magam is, ti is tisztábban látok/láttok a végén. Akit érdekel, reagál. Akit nem érdekel, lapoz
ON
Malvina
Kedves szénégetõ,
Az öniróniát értettem én, értettem, mégis …
“De tény, hogy a közeg, amelyben felnõtt fejjel mozogtam és mozgok, jobbára zsidókból áll.”
“Sokan elfogadnak”…
“(Bp., XII.) tekinthetõ (szoft) antiszemitának”…
???
Lehet, hogy én nem tudtam pontosan kifejezni magam, hogy mi is az, ami ezek mögött a kitételek mögött zavar engem. Elnézést érte.
szénégetõ
Kedves Malvina!
Nem látok a fejedbe, ezért sajnos nem tudok segíteni.
Malvina
:((
shadai
Lehet, hogy egy profi “pszichodrámás” cihológust kéne alkalmaznunk napi pár órában itt a blogon?
Szénégetõ: én azt hiszem értettem a referencia pontjaidat, bár azt hittem korábban h pl. ez a “kép ” a budai kerületekrõl inkább csak zsidókban él.
Malvina
shadai,
:))
azon túl, hogy ártani biztos nem ártana, nem hiszem, hogy szükség lenne rá. Gondolj bele, hogy akkor, amikor több kommunikációs, metakommunikációs lehetõség áll két ember rendelkezésére, ahhoz,hogy gondolatokat cseréljenek, még abban az esetben is milyen gyakori a félreértés, a mellégondolás, a másként értelmezés lehetõsége. Nincsen ezzel semmi baj. :))
Malvina
p.s.: Csak a jóindulat maradjon meg! Az a fontos.
Cahal
Valoszinuleg ezzel a velemenyemmel is egyeduli leszek itt….
Letojom ki antiszemita, es ki szeret a szarmazasom miatt.
Egyik sem engem dehonesztal.
Nekem van egy igen rendes identitastudatom – leven IL-bol jottem, es nalunk nem verik bele a gyerekekbe alt. iskolaban, hogy kicsi orszag, kicsi vagy, esatobbi, mint itt -, egeszseges enkeppel rendelkezem, de ehhez nekem van kozom, senki masnak.
Ha valaki oly mazochista, hogy kedvelni akar – amit en sosem fogok megerteni, de lelke rajta (rakok un. e-metakommunikacios szimbolumot :), de ez nekem egyfajta megmagyarazas, mert valaki vagy erti, hogy epp hu de kurva cinikus voltam, meg vicces, vagy nem) -, de azt azert tegye, emocionalja, mert neki szimpatikus, ahogy latom a vilagot, es nem azert, mert zsido szarmazasu vagyok.
Ugye ez egy nep, amelyet a vallas kot ossze, mivel 5767 eve ugye mindenki vallasos volt, de barkinek eszebe jutna szeretni egy embert, mert mas nephez tartozik, mert lengyel, roman, amerikai, francia?
Bocs, de en ugy gondolom, van 7 milliard ember a foldon, egyeni identitassal, es csupan atfedesek a gondolkodasban az osi osztonok, mikro/makro szocializacio miatt lehet.
Persze, igaza van a szerzonek, ezek az antiszemitizmus fo ervei, de mar bocs, ki nem szarja le? Nekem tul rovid az eletem, hogy ilyen gondolkodasu emberekkel lealljak vitazni, hogy figyu, te aszondod minden bibsi a bankban, jo, de figyu, en a szoc. szferaban melozom, es sok baratom is, sot, egy zsido bankart sem ismerek. Es? Ezt elmondom, o de-zni fog, es jo kis meddo retorikai eszmecsere lenne.
Plusz elcsesztem az eletembol erre fel orat, meg masik felet amig ventillalom jol a feszultseget.
Ambar ha jobban belegondolok, erre is elcsesztem most 2 percet.
(remelem ez nem lesz torolve, mint amikor szova tettem, hogy az ivrit feladvany miert fonetikusan van feladva, latinbetukkel)
pilpul
sztem teljesen korrekt, amit zsofi ir. es erdemes rajta gondolkodni foleg olyanoknak, akik egy kozosseget szerveznek vagy csak benne vannak es szeretnek, ha az nem lenne belterj.
1. a zsidok rajonnek…
ezt rengetegszer lattam, v hallottam olyanoktol, akik elmentek egy “zsido” buliba, eloadasra stb. valoban van egy eszrevetlen halo, belso nyelv, amit egy “kivulallonak” meg kell tanulni.
ahogy egyebkent barmilyen mas barati tarsasagban, sitanfolyamon, fozocsoportban, baba-mama klubban vagy ulti-korben is meg kell ezt tanulni.
es ott is lesznek, akiket befogadnak, meg akit nem. annyira.
belulrol egyebkent egyetlen “zsido csoport” sem homogen, vannak respekteltebb tagok es megturtek, jofejek meg kevesbe nepszerubbek. csak aki termeszetszeruleg azzal van elfoglalva, h “szarmazasilag” nem kotodik, ezt latja, csak rosszul kodolja.
“a bibliaban a zsidok benne vannak”
tovabbmegyek: fura szokasokat vettek fel, fura oltozeteket -hagyomanyosan persze- fura nyelveken olvasgatnak, teljesen erthetetlen stilusban imadkoznak es kozben dulongelnek jobbra-balra.
az egyik valasz, jojjon barki es tanulja meg, ugy ahogy van ilyen olyan formaban.
a masik, h at kell alakitani fogyaszthatobbra ugy, h azert megis maradjon belole valami, amit a “mar benne levok” autentikusnak, megszokottnak es kenyelmesnek, azaz a sajatjuknak tartanak. nehez ezt kisakkozni. a legnagyobb joindulattal is.
h van-e ra szukseg?
sztem igen. a bezarkozas iszonyu belterjhez vezet es megint egy jo kis gettot barkacsolunk ossze.
az utcara sem hazipapucsban szaladgalunk ki, hanem cipot veszunk. ha kozossegben, emberek kozott vagyunk, akar virtualisan is, illik figyelni a masik paraira. sot erdemes.
tompascall
Miért kell (lehet) félni a zsidóktól, [és miért kell (lehet) õket szeretni]?
Nemzsidóként vagy zsidóként vagy mittudomén a következõ kérdéseken való rövid nemnyilvános töprengést javasolom minden nemzsidónak és zsidónak:
– mit tartalmaz a zsidóságról/nemzsidóságról kialakított képe, részletesen, a legsötétebb dolgoktól a legfényesebbekig?
– mibõl táplálkozik ez a kép, milyen hagyományokból, tapasztalatokból, sejtésekbõl, álmodozásokból?
– milyen viszonyban van ezzel a képpel, a saját magáról kialakított képtõl miben különbözik, miben hasonlít?
– ha nem tudná, hogy véletlenül egy képzettel azonosít, átfest egy másik embert, akkor ez milyen hatással lehetne rá, illetve a másikkal való viszonyulására?
– ha tudná, hogy egy képzet folyton közé és a másik ember közé áll, hogyan viszonyulna ehhez a helyzethez, hogyan juthatna el a másik emberhez?
– elõfordulhat-e, hogy a zsidósággal/nemzsidósággal kapcsolatosan kialakított képet esetleg egyes emberekre, illetve emberek csoportjára vetít, akár azt megelõzõen is, hogy ismerné õket?
bogumil
Szerintem attól függetlenül, hogy ki mit mond Zsófi írásáról, az tény, hogy -tapasztalataim szerint- a nem zsidókban tényleg ezek az érzések/tévképzetek,stb vannak.�?gyhogy ha valaki ezekre a háttérokokra kíváncsi, az nagyjából nyugtázhatja is, hogy ez van.
Azok alapján, amit eddig láttam, a legtöbb esetben az antiszemitizmust a féltékenység szüli. A szimpátiánál( “futás a zsidók után”) már több dolog szóba jöhet egyéntõl függõen (vallás/kultúra/azonosulás, stb).
ürdekes, hogy sok zsidó számára az furcsább, nehezebben kezelhetõ ha valaki “fut a zsidók után”, mint az ha valaki antiszemita (mondjuk érthetõ miért). Szerintem a szimpátia dolog nem olyan speciális, sokan vonzódnak más népek kultúrája, stb után…és ez valahogy mindig amolyan egy kalap alá vevõs dolog..senki sem azt nézi, hogy ott is vannak jó fejek, meg idióták..szóval érthetõ Cahal problémája, de ez nem csak a zsidók esetében van így. Az tényleg zavaró, ha valakit nem a saját személye miatt kedvelnek, de ez van…az emberek hajlamosak általánosítani és nem megvizsgálni a dolgok részleteit.(nem mondom, hogy ez jó, csak konstatálom a tényeket)
Malvina
bogumil,
“az tény, hogy -tapasztalataim szerint- a nem zsidókban tényleg ezek az érzések/tévképzetek,stb vannak.”
Ugye arra gondolsz, hogy az elõítéletes, tájékozatlan, esetleg különbözõ személyiségzavarokkal küszködõ nem-zsidókban …?
szénégetõ
Sziasztok!
“A mai divatos téma szerint hálózatokban élünk”…” írta Tölgy. Szóval lehet, hogy én egy hálózati zsidó vagyok. Nem rossz
Ez nekem támpontot ad. Ezt keresem. Támpontot. Kitõl kérdezzek, ugye, ha nem tõletek?
Lehet, hogy nem annyira érdekes nektek a hozzászólásom, és Malvina többször is utalt arra, hogy nem kíváncsi rám/nem ért engem, és bár õ biztosan nem “a zsidók”, és nem a judapest.org teljes olvasótábora, most elhallgatok (nem kizárólag miatta, de az illem úgy kívánja, hogy ha egy asztalnál egy téma nem jön be, akkor lapozzunk). Azért annyit, Malvina, engedj meg, hogy ezt:
“Ugye arra gondolsz, hogy az elõítéletes, tájékozatlan, esetleg különbözõ személyiségzavarokkal küszködõ nem-zsidókban …?” – ezt bogumilnak írtad, de magamra vettem, hiszen nekem is szántad (meg talán Zsófinak is). Hidd el, nekem sem könnyû. Nem értem, miért bántasz, hidd el, nekem a kérdésemet sem volt könnyû itt feltenni. Még ha álnéven, nick mögé bújva, akkor sem!
Shadai írta egy korábbi hozzászólásában, valahol máshol, hogy szerinte a filo- és antiszemiták között nincs nagy különbség. Egész délután ezen gondolkoztam, és talán igaza van. Sokat fogok még ezen gondolkozni.
Csak az fájt, hogy egy kérdésfeltevésre is ilyen elutasító vagy. Amúgy “mailcímem” nyilvános ([email protected]), válaszolok a kérdéseidre priviben, ha akarod, ha ez annyira fontos, de ne haragudj, a médiában dolgozom, sokan ismernek, és nem akarok beazonosítható lenni, azért nem itt.
üdv!
hálózati zsidó (a.k.a szénégetõ)
tet
Helló Szénégetõ,
szerintem félreérted Malvinát. Mindössze arra utalt, hogy ezek a Zsófi által írt tévképzetek (elõítéletek) természetesen nincsenek meg minden magyarban. (Sõt a leírt explicit formában szerintem nagyon kevésben van meg.) Senkit nem akart bántani, épp az ellenkezõje az igaz, nem akarta, hogy a nem zsidó magyarokat bánthassa a komment.
Mindezt abból gondolom, hogy én is meg akartam írni, amit megírt, csak megelõzött.
üs nem tudom, hogy ez megnyugtató-e arra, amit kérdeztél fentebb, de én például nem ismerem meg ránézésre a zsidókat. Szerintem mások sem. Van olyan persze, hogy valakivel kapcsolatban felmerül (nekem elsõsorban idõsebb, karakteresebb embereknél), de nagy összegeket nem mernék tenni soha a dologra.
szénégetõ
hello tet!
megnyugodtam.
Legelsõ hozzászólásom a legkevésbé sem errõl szólt… de kösz
Malvina
Kedves szénégetõ!
tet pontosan dekódolta a mondandóm lényegét. Ezért ezt nem ismétlem meg. De attól meg , hogy én bármilyen formában is utaltam volna arra, hogy nem érdekelne a véleményed, vagy nem lennék kíváncsi rád, hát olyan heves szívdobogást kaptam, hogy még mindig remeg a kezem. Az ominózus kitételt pedig
“Ugye arra gondolsz, hogy az elõítéletes, tájékozatlan, esetleg különbözõ személyiségzavarokkal küszködõ nem-zsidókban …?”
teljes mértékben, és kizárólag bogumil bejegyzésére írtam.
Föl sem foghatom, miért és hogyan juthatott eszedbe, hogy bármilyen vonatkozásban is neked szánnám.
Malvina
még mindig szénégetõ,
azért megkereslek emilben is!
Addig azért elmondom, amit ugyan már sok-sok bejegyzéssel ezelõtt már leírtam, de most nagyon ide kívánkozik: magyar és olasz zsidók és magyar cigányok leszármazottja vagyok.
Nagyon remélem, hogy továbbra is elmondod a véleményedet. Ha pedig nem érteném meg, hát rákérdezek, és majd alaposabban kifejted. Ha pedig nem értenénk egyet, hát üsse kavics, vitázunk majd egy picinykét.
üdv.
szénégetõ
Malvina!
Köszönöm! üs válaszoltam levélben is :-))
bogumil
természetesen nem az összes nem zsidóra értettem, amit írtam…azokra érvényes, akiknek valami bajuk van a zsidókkal.
szénégetõ
Bogumil! Köszi! Máris jobban érzem magam, komolyan. Tudod, én senkit nem akarok megbántani még a kérdésfeltevéseimmel sem. (Viszont egy csomó kérdés van a fejemben…) De egy kicsit máris tisztábban látok, azt hiszem.
tölgy
szénégetõ,
lehet kicsit megsértettelek, de nem volt szándékom! Ha igen, akkor bocsesz!
Azt hiszem az olyan területeken, mint a média, ahol a teljesítményeket nem lehet pontosan megítélni és mérni, igen nagy szerepet kapnak a hálózatok (vallási, politikai, sexuális, stb.). A megélhetési kerfesztény/zsidó/stb. fõleg ezekben a szakmákban elterjedt – azt hiszem. üs kedves Malvina, úgy látom, a jóakarat van meg a legkevésbé :((
Intellektuális tisztesség pedig nincs, de ez meg már nem a JP problémája, hanem Magyarország “fél-tudású elitjéé” :((
Woodpecker
“A zsidók benne vannak a Bibliában. ün nem.”
A zsidók sem nem jobbak sem nem rossazabbak.
Lót is benne van a Bibliában. Irigyled?
“üs ezáltal borul az a szerep, amit idõnként játszom bizonyos közegekben.” Ha azok a közegek nem önmagadért fogadnak, akkor sajnálom azokat a köröket.
Malvina
tölgy,
hát, igen!
De én azért mindig csínján bánok ezzel a rosszakarat kitétellel. Ugyanis meggyõzõdésem, hogy a legtöbb esetben “csupán” annak látszik, annak érzékeljük – ami azért az érzékelõ félen is múlik bizony! Itt arra gondolok, hogy a személyiséget érintõ sok-sok belsõ és külsõ probléma
együttes hatása indukál olyan megnyilvánulásokat, amelyeket rosszakaratként tételezünk. Nem véletlenül fogalmaztam úgy, hogy a jóindulat megléte a fontos. Mert indulat és akarat vonatkozásában én distinkciót teszek.
shadai
“Nekem meggyõzõdésem, hogy vannak olyan emberek, akik csak azért antiszemiták, hogy felhívják a zsidók figyelmét magukra. Látszólag alacsonyabbra, de valójában magasabbra értékelik a zsidókat magukhoz képest, olyan (félelmetes) tulajdonságokkal ruházzák fel õket, ami nem racionális.”
Igen, ez a viselkedés elég látványos pl. Tomcat, Molnárgörény és a Kurucinfó csapat nagy részében. Mondhatnám, hogy ezen jó cihológusok tudnak segíteni, de hát mint tudjuk, AZOK. IS. MIND. ZSID�?K. (kacsintós smiley)
Malvina
tölgy,
p.s. Ja, és az intellektuális tisztesség hiánya?! Elõbb az intellektusok hiányával kell meküzdeni. :))
Malvina
“Mondhatnám, hogy ezen jó cihológusok tudnak segíteni, de hát mint tudjuk, AZOK. IS. MIND. ZSID�?K.”
Nem mind!!! Sõt, egyre többen nem!!!
De, ha a mondat végére mosolyogtál volna egyet, akkor jót röhögtem volna, mert viccnek sem lenne rossz.
shadai
Igen, az emotikon lemradt, nem akartam didaktikus lenni. A fapofával mondott viccek sokszor jobbak.
Malvina
Ez igaz.
crl
és ki fogja megirni a miért kell félni a gojoktól-t?
Malvina
Szerintem rossz kérdésekre csak rossz válaszok születhetnek.
ün inkább úgy tenném fel a kérdést, hogy ” Miért kell félni? “
szénégetõ
Tölgy!
Azt írod:
Azt hiszem az olyan területeken, mint a média, ahol a teljesítményeket nem lehet pontosan megítélni és mérni, igen nagy szerepet kapnak a hálózatok (vallási, politikai, sexuális, stb.). A megélhetési kerfesztény/zsidó/stb. fõleg ezekben a szakmákban elterjedt”
– ezzel egyet tudok érteni, épp ezért mondtam, hogy tetszik, amit mondtál. Hálózati zsidó. Megélhetési zsidó. Hm….
De komolyan: ez elgondolkoztató. Asszem, igazad van!
shadai
Akkor én meg úgy tenném fel: “Miért nem kell félni?”
tet
Szerintem nem szimmetrikus viszonyról beszélünk. A többség tagjai kevesebbszer szereznek közvetlen (pláne rendszeres) tapasztalatot a kisebbségrõl, õk közvetett információk alapján ítélnek. A kisebbség viszont óhatatlanul rendszeresen találkozik a többség tagjaival. Árnyaltabb képe lesz.
Nyilván nem alakulhat ki sommás véleményem a “nem-zsidókról”, ha családtagjaim, baráti köröm, kollégáim közt vannak, és az életem ezer területén találkozunk úgy, hogy ez az egész zsidó-nem zsidó dolog még csak fel sem merül.
Azért ne parázzuk ezt túl! Zsófi 2 különbözõ dolgot írt le nagyon õszintén, egyrészt, hogy milyen sztereotípiái vannak az antiszemitáknak, másrészt, hogy milyen küzdelmei vannak neki személy szerint ezzel a viszonyulással. Jelen esetben ez kb. két véglet, ami, mint Zsófi is utalt rá, néha össze is tud érni.
Zsidó oldalon is nyilván vannak, akik félnek. De itt is ez a kisebbség. Az elsõdleges para alapja az “másként fognak rám és tetteimre tekinteni mert (vagy: ha kiderül, hogy) zsidó vagyok”. Szélsõségesebb esetben: “utálni fognak, vagy egyenesen a halálomat kívánják”.
Ne felejtsük el, hogy a többség (zsidó és nemzsidó oldalon egyaránt), a két véglet között van.
Malvina
shadai,
Látod, ez egy remek példa a félreértések lehetõségére. üs persze, ez most az én hibám. Tartalmilag ugyanis én is ezt akartam kérdezni, de hát írásban még nem tudok intonálni. Tehát helyesbítek: Mi a francért is kell félni? Kvázi, nem kell félni! :))
polnaire
Bocsánatot kérek, Zsófi, ha megbántottalak.
Csütörtök éjjel túl gyorsan és felületesen futottam át a szövegedet, és végül ez a bekezdés kivágta nálam a biztosítékot:
“üs ezáltal borul az a szerep, amit idõnként játszom bizonyos közegekben, ezzel alátámasztva azt, hogy érdekes vagyok, izgalmas, „mûvészi” (1./c fent), alternatív, liberális, stb. Mindazok a szerepek, amikkel én ruháztam fel a zsidókat tinikorom óta. Mert önmagában nem tudom igazolni ezeket a tulajdonságaimat.
Ennek egy alfaja: Ha egy zsidó nem úgy viselkedik és gondolkodik, ahogy én azt „várom”, megszoktam, vagy elképzelem, akkor azzal nem tudok mit kezdeni.”
Arra gondoltam, miért törekedsz minden áron egy olyan csoportba, amibe nem tartozol, és amelyik – szerinted – így áll hozzád. Szerethetem én pl. a franciákat: rajongok az irodalmukért, a sajtjukért, Párizsért; õk meg nagyra értékelhetik, az akcentusommal együtt, hogy franciául igyekszem beszélni velük. De egyáltalán nem sértõdöm meg azon, hogy nem hiszik rólam azt, hogy ettõl már én is francia vagyok. (Büszke frankofón).
Szóval, ez lenne bõvebb lére eresztve a 2 nappal ezelõtti kiinduló gondolat, aminek kifejtése helyett, sajnos csak indulatosan vagdalkoztam. Sajnálom utólag, hogy nem vettem a fáradtságot.
2 nap távollét után, most utólag, a reakciókból fogom csak fel, hogy egyesek számára kirekesztõnek tûnhetett a hozzászólásom. Pedig szándékom szerint nem téged utasítottalak el, hanem ezt az kettõsséget, amit az írásodból kiolvastam: kivülrõl bírálom a zsidókat mint csoportot – de azt is a szemükre vetem, hogy nem kerülhetek belülre, pedig leginkább azt szeretném.
De biztosan jobban tettem volna, alaposabban tanulmányozom az írásodat, mielõtt kommentárt írok; vagy akkori vitriolos hangulatomban, inkább csak skippelem a témát – és inkább Fûszeres ínycsiklandó receptjein andalodom el…
Bocs még egyszer a bántásért!
Polnaire
balagan
“én nem osztom Szabó György képviselõtársamnak azt a meglátását, amit õ nemrégen lát, mert elég sok idõt töltött ahhoz Izraelben, hogy ne lásson rá az itteni dolgokra, hogy itt koldusok országába tért vissza, amikor hazajött, de hát, ha ennyire nem érzi jól magát, egyre közelebb kerülünk a schengeni határokhoz.”
http://index.hu/politika/belfold/antiszemita1/
elárulja nekem valaki, hogy ez a kijelentés honnan nézve antiszemita?
Charlie
Kedves Balagan,
jó, akkor megpróbálom röviden elmagyarázni.
Adott egy politikai vita. Ebben a vitában egy ellenzéki politikus (Szabó) sarkos megfogalmazással él (van szegénység, de közel sem akkora, mint amekkorának állítja, ráadásul ez a fajta mélyszegénység már 1998-ban is megvolt és 2002-ig nem csökkent, sõt). Erre egy politikai ellenfele, egy kormánypárti politikus (Döry) zavaros mondatokban, melyekbõl hiányzik a politikai éleslátás, a szellem, és a kellem, de még egyeztetési hibáktól sem mentes (a politikusnak nem kell mûveltnek lennie, még átlagosan sem, érvelnie sem kell tudni meggyõzõen, részeg is lehet, vagy horribile dictu hülye), emlékezteti a hallgatóságot arra, hogy Szabó korábban Izraelben élt, állampolgárként. Ezzel óhatatlanul arra is emlékeztet, hogy Szabó zsidó. Márpedig a nyugati demokráciákban valaki identitását nem szokás az illetõnek fölróni egy vitában. Szabó zsidó. Döry nyilván nem. Na és? Erre hagyja el Döry ajkát egy nehez értelmezhetõ tagmondat a Schengeni határok közeledésérõl, ami arra enged következtetni, hogy Döry politikus kartárs egy átlagos újságolvasó szintjén sem tájékozott az ország ügyeinek tekintetében, hiszen a schengeni határok nem közelednek Magyarországhoz, lévén a magyar határ a schengeni határ is.
Amikor Jeszenszky Amerikában azzal próbálta elhárítani az Orbán-kormánytól az antiszemitizmus hajlamának vádját, hogy egy Amerikában megjelent angol nyelvû újságcikkben összeszámolta, hány zsidó is van az Orbán-kormányban, majd föltette a kérdést, lehet-e valaki antiszemita, aki zsidóknak miniszteri széket juttat a kormányában, akkor csendesen megpróbálták neki neves diplomaták elmagyarázni, hogy az ilyen érvelés a visszájára sül el, mert már maga a származás nyilvántartása is rasszizmus. Ha azonos mércével mérünk Dörynek, mint amivel Jeszenszkynek mérünk, márpedig legyünk mértéktartóak, akkor Döry szalonzsidózó kijelentésre vetemedett.
ün Döryt gondolkodás nélkül leváltanám, visszahívnám. Amúgy elsõsorban nem azért, mert zsidózott, hanem azért, mert szemmel láthatólag hiányzik belõle egy politikus tisztánlátása és önuralma, viszont fölöttébb buta, ami — ezt meg merem kockáztatni — még egy politikus esetében sem erény. Döry befejezésül (finálé) pedig megismétli Gyurcsány egyik nagy retorikai baklövését, ökörségét, böszmeségét: Ha valakinek nem tetszenek a honi viszonyok, ott a határ, ki lehet vándorolni. Ez is elhordozhatatlan ostobaság.
Charlie
Egy link Jeszenszky ügyéhez.
Roland
off: nem tudjátok véletlenül ki volt az az ortodox, vagy ortodoxnak öltözött figura azon a tüntetésen tegnap?felemás infoim vannak az index azt irja, h. zsidónak öltözött, a hvg.hu azt hogy egy izrael létjogsultságát megkérdõjelezõ ortodox rabbi, de én nem tudtam róla, hogy ilyen lenne itt pesten.
Novák Attila
Charlie: nincs igazad, Szabó György maga is többször beszélt a saját Izraelben való életérõ. Ha az inkriminált szövegrészletet valaki elolvassa, semmilyen antiszemita kijelentés nem olvasható ki belõle, hiszen azt mondta el Dõry, amit mindenki tudott Szabóról és maga a képviselõ is állított, mégpedig, hogy maga is élt Izraelben.
Na most, az Izraelben való élésrõl való beszédet, ha valaki a politikában használja, más nem használhatja? A politikában a zsidóság tényét csak autoreprezentatív üzemmódban lehet használni?
üs fordítva: ha éppen nem Izraelrõl, hanem Németországról vagy Franciaországról lenne szó, akkor is ekkora lenne e “felháborodás”?
Azt gondolom, hogy a mi mentális pre-percepciós hálózatunk van tele olyan tartalmakkal, melyek rögtön életre kelnek, ha az Izrael szó elhangzik…
Charlie
Ha arra a kalaposra gondolsz, aki a HVG videófölvételén koszorút helyez el az emlékmécsesnél, akkor én erõsen kételkednék abban, hogy egy rabbival, vagy akár egy ortodox zsidóval lenne dolgunk. Nem viselkedik elõírásszerûen, szakálla és cicesze sincs, a kabátja alá kukkantva egy magyarországi középrétegbeli polgár ruhadarabjai láthatók. Tényleg olyan, mintha csak beöltözött volna.
shadai
Roland: igen, ez nekünk is feltünt. A HVG nagyon beszopta ezt a nemlabancinfós dolgot (õk hozták le elõször a hírt, amelyben “kaftános zsidó” szerepelt). Az Index riportere számára már világos volt, hogy jelmezrõl van szó, így szerepelt a képaláírásukon is.
A turbómagyar politikai performõr nyilván olvasta a JP bejegyzését és kattintott egy nagyot
Charlie
Kedves Attila,
azt írod, idézlek:
„Charlie: nincs igazad, Szabó György maga is többször beszélt a saját Izraelben való életérõl.”
Na és akkor mi van, ha beszélt róla? Illett a vita kontextusába a Fidesz-es képviselõ eredete, kettõs állampolgársága? Ha nem illett, akkor mégis miért említette meg Döry elvtárs? Milyen jelentõséget tulajdonított neki, milyen konnotációkat akart retorikailag játékba lendíteni?
„Ha az inkriminált szövegrészletet valaki elolvassa, semmilyen antiszemita kijelentés nem olvasható ki belõle, hiszen azt mondta el Dõry, amit mindenki tudott Szabóról és maga a képviselõ is állított, mégpedig, hogy maga is élt Izraelben.”
Ellenkérdés: Zuschlagnak nem volt igaza? Vagy szerinted a nyáron elhurcoltaknak októberben még hideg volt? A mondatok jelentésének megítélésénél a szándék számit. Zuschlag sem mondott alapvetõen meredeket. Badarságot beszélt õ is. A szavai, a hangeljtése, a metakommunikációja viszont azt tükrözték, hogy szemernyi tapintat sincs benne, az egész megemlékezés csupán piárfogás a számára, reprezentációs alkalom, karrierjét építõ eszköz, ripacskodásának ócska színházi kelléke. A maga részérõl tesz az áldozatokra. Magasról. Mert hogy õ magasan van, a nép pedig alacsonyan. Döryvel ugyanez a helyzet. Kiáll helyi ügyek képviselõjeként és nem tud egybefüggõen öt mondatot úgy elmondani, hogy utána pl. Novák Attila történész, vagy Vajda Károly hermeneuta meg tudná mondani egészen pontosan, hogy mire is tetszett gondolni a mélyen tisztelt politikus polgártársnak. Egy ilyen teljesen zagyvatag mondathalmazból meredez ki a vitapartner hovatartozásának, ill. kettõs állampolgárságának a firtatása, valamint — és nem tuolsó sorban — a határokra tett kibogozhatatlanul buta utalás. Szerinted Döry sporttárs a sváb származású képviselõtársainak is a fejéhez szokta vágni, hogy ha nem tetszik nekik pártja politikája, akkor ott a kies Némethon?
„Na most, az Izraelben való élésrõl való beszédet, ha valaki a politikában használja, más nem használhatja?”
Utólagos engedelmeddel ezt a mondatodat nem értem sem minden részletében, sem teljes terjedelmében. Csak sejtéseim vannak, mit is akarsz itt tõlem kérdezni.
Van/lehet persze olyan kontextus, ahol az erre való utalásnak érvelõ értelme van. Pl. Te, Gyuri, nálatok a Negevben vannak csöpögtetéses öntözéssel mûködtetett vetemények, neked tudnod kell, hogy ez a fajta locsolóberendezés a parki sétányt alacsonyabb költséggel tartja zölden.” Ebben a képzelt vitafoszlányban az utalás nem öncélú, nem fenyegetõ, hanem része egy értelmes érvelõ emberi beszédnek.
„A politikában a zsidóság tényét csak autoreprezentatív üzemmódban lehet használni?”
Válaszom rövid: Igen. De azzal a kiegészítéssel, hogy ez minden kisebbségre vonatkozik.
„üs fordítva: ha éppen nem Izraelrõl, hanem Németországról vagy Franciaországról lenne szó, akkor is ekkora lenne e “felháborodás”?
Az enyém igen. Amúgy érdekes, hogy Mádl Ferencnek (vagy bárki más nemzetiséginek) nem vágta a fejéhez senki, hogy magyar-e, s a lojalitását sem kérdõjelezte meg senki kettõs identitása okán.
„Azt gondolom, hogy a mi mentális pre-percepciós hálózatunk van tele olyan tartalmakkal, melyek rögtön életre kelnek, ha az Izrael szó elhangzik…
A mink van tele, kedves Attila, a mink?
Roland
nu, hát igen, én nem vizsgáltam ilyen alaposan a dolgot, cicesz stb, bár a simára borotvált arc elég szembetûnõ volt, de az index jelmez beszólására nekem is ez a post ugrott be:)
már csak azt nem értem, hogy mi értelme volt ennek…, meg hogy a hvg, hogy tudta igy megszivni…
Novák Attila
Charlie: egy politikai vitába sok minden beleillik és felhasználható. Ha valaki a politikai kampányban – megnyerni szerezvén a zsidó választókat, többször is beszélt arról, hogy õ Izraelben élt, – tehát nem titkos adatról, illetve nem a nyilvánosság elé szánt saját származási titokról van szó – akkor miért baj az, ha egy szintén politikai vitában ezt valaki – aki éppen nem õ – alkalmazza. Nincs az antiszemitizmusnak olyan felfogása, amely antiszemitának tartaná azt a kijelentést, amelyben bennefoglaltatik az “Izrael” szó.
Ehhez hasonlóan, Jeszenszky Géza véleménye sem volt antiszemita, maximum furcsa, oda nem illõ, vagy ilyesmi.
A többi, amit nem értesz, próbád megérteni, szerintem nem olyan nehéz:)
Novák Attila
Charlie: Zuschlag János a megölt áldozatokon gúnyolodott, ezt Dõry vagy Jeszenszky nem tette meg.
�?gyhogy nem értem az összefüggést – közöttük….
Lehet, hogy nincs?
Novák Attila
Charlie: magyarul, mindenki, aki egy politikai vitában utal arra, hogy politikustársa élt Izraelben, az antiszemita????
Csak ettõl és csak ezért?
Miért?
tölgy
NA,
nem vagyok antiszemitizmus szagértõ, de a származás nyilvántartása nem feltétlenül anti-valami.
Viszont ha egy vitában, fõképpen egy döntéshozatali vitában, mint a politika is, valakinek az érvelését azzal diszkreditálják, hogy származására utalva megkérdõjelezik a hitelességét és a hozzáértését, akkor – ha nem is antiszemita – felrúgják a közös döntéshozatali okoskodás alapfeltevéseit.
Ez egy kicsit hosszú, kacifántos mondat lett :(((
Képzeljük el, hogy egy tudományos vitában kijelentik a vitapartnerrõl, hogy zsidó/katolikus/libsi/konzi/stb. Ott csak zavaró és mulatságos, de elõfordul :(( Viszont egy kollektív döntéshozatalra irányuló vitában egy ilyen utalás igyekszik kizárni résztvevõket, érveléseket, noha a döntés az így kizártakra is vonatkozni fog. Ha nem is antiszemita, de civilizálatlan – szvsz.
Novák Attila
Kedves Tölgy,
Dõry képviselõ ezt mondta:
“én nem osztom Szabó György képviselõtársamnak azt a meglátását, amit õ nemrégen lát, mert elég sok idõt töltött ahhoz Izraelben, hogy ne lásson rá az itteni dolgokra, hogy itt koldusok országába tért vissza, amikor hazajött, de hát, ha ennyire nem érzi jól magát, egyre közelebb kerülünk a schengeni határokhoz.”
Ez eléggé ormótlan állítás, de antiszemitizmust én nem látok benne. Nyilvános adatról van szó, ezzel kampányolt Szabó úr 2006 tavaszán az �?jlipótvárosban, ahol indult.
Egyébként én nem vagyok pro vagy kontra semmi ellen, csak aggódom amiatt, hogy a zsé-téma ennyira tematizálódik a politikában, pro és kontra….
Charlie
„Ehhez hasonlóan, Jeszenszky Géza véleménye sem volt antiszemita, maximum furcsa, oda nem illõ, vagy ilyesmi.”
Lám, ilyen kacifántos dolog a pluralizmus: eltér a véleményünk. Szerintem Jeszenszky – minden jóindulatának dacára – szalonképtelen, antiszemita érvelést alkalmazott. Jeszenszky egyéni tragédiája ez. Nagyon jó szándékú ember. Képtelen viszont az orránál távolabbra gondolkodni. Valakinek a származását nem tematizáljuk politikailag, mert lényegtelen. A törvény elõtt mindenki egyenlõ a származására való tekintet nélkül. Az pedig, hogy egyes szenátorjelöltek afro- vagy dél-amerikai származásokból igyekeznek tõkét kovácsolni, Szabó pedig a zsidóságából, azért nem mondd ellen a fönti mércének, mert a) azt jelzi a választópolgárnak, hogy fokozottan ismeri a származásában osztozók problémáit, s nem pedig az, hogy a többiek érdekképviseletét nem fogja tudni ellátni, b) ez az õ egyéni döntése.
Zuschlag semmi gúnyosat nem mondott. Zuschlag egyszerûen idétlenkedett, ahogyan az úttörõk a november hetedikei ünnepségek szünetében a kulisszák mögött marháskodtak annak idején. Ahogy a kisdobosoknak, úttörõknek sem jelentett puszta kötelességnél többet az ünnepi alkalom, úgy volt ezzel Zuschlag is. A párhuzamom amúgy sem a megszólalás hangulatára vonatkozott, hanem a szövegére. Textuálisan Zuschlag szövege is ártalmatlan értelmetlenség, ha megengeded a szójátékot, Göry sporttárs verbális jobbhorogja is az. Egyiket sem menti az ostobaság. A butaság ugyanis nem erény. Még Magyarországon sem, még a politikában sem.
Amúgy nem válaszoltál a legfontosabb kérdésre: Mi a célja Szabó több, mint tíz évvel ezelõtti izraeli egzisztenciájának az adott vitához? Megemlítõdött, tehát intenció áll a mondat mögött. Vajh mi ez az intenció?
„Charlie: magyarul, mindenki, aki egy politikai vitában utal arra, hogy politikustársa élt Izraelben, az antiszemita????
Csak ettõl és csak ezért?
Miért?”
Talán elkerülte a figyelmedet, de leírtam egy vitafoszlányt, ahol nem értelmezõdhetnék antiszemita megnyilvánulásként Szabó izraeli állampolgársága. Az újságok által közölt vita nem ilyen szövegkörnyezetet hozott. Itt a származás fölemlegetése igenis a másik diszkreditálásának eszköze volt. Ha valaki zsidó származását diszkreditálási szándékkal emlegetik, akkor az nem antiszemita megnyilvánulás?
592heptO
Döry kijelentésének sokféle értelmezése lehet. A kérdés az, hogy ki mit és miért ért félre.
Tegyük fel, hogy Döry azért hozta szóba Izraelt, hogy ezzel a hallgatóság tudomására hozza Szabó zsidó származását. Azért “tegyük fel”, mert utólag sem cáfolni, sem alátámasztani nem tudjuk.
A mondatba ekkor könnyen beleérhetõ egy – a szélsõjobboldali sajtóban is használatos – antiszemita panel: a belpolitikai kérdésekben kritikát megfogalmazó zsidók felkérése az ország elhagyására. Persze mindez csak élénk fantázia és paranoia mellett.
Mivel a szöveg ettõl függetlenül is iskolapéldája a koncentrált rosszindulatnak és ostobaságnak, kétlem, hogy Döry alkalmas bármiféle politikai vagy társadalmi érdek képviseletére.
Novák Attila
Charlie: az antiszemitizmus egy politikai ideológia, sokféle elvben/nézetben való hit kell hozzá. ün Dõry hsz-ébõl maximum a bunkóságot vélem kiolvasni, de az antiszemitizmust nem, hiszen – szabadon lefordítva nagyjából azt mondta, hogy “mit ugrálsz öreg, amikor éveket voltál külföldön”….Mivel az illetõ tényleg Izraelben élt, és erre többször büszkén is hivatkozott a kampányában, Izraelt említette meg…Hol itt az antiszemitizmus?
Jeszenszky szerencsétlen megjegyzést tett, de ezt sem tekinteném antiszemitának, hiszen semmilyen zsidóellenes ideológia nem állt (mármint szellemi értelemben) mögötte, bár van egy kissé etnicista felhangja a megszólalásnak. Ugyanakkor Antall József és Jeszenszky Géza sokat tettek azért, hogy Magyarország és Izrael kapcsolatai rendezõdjenek, ez számomra többet ér, mint egy szerencsétlen elszólás…
shadai
Szerintem monnyon le Dõry (meg az egész MSZP). Ha. Már. Pártpolitizálunk.
Egyébként offtopic az egész bagázs! Átrakjam külön topikba?
Malvina
Na, most akkor megengedem magamnak azt, hogy ahelyett, hogy azt mondjam, Charlie-val teljes mértékben egyetértek, azt mondom, Charlie-nak tökéletesen igaza van!
Matyi
Volna egy kérdésem: Amikor Mihály üva indult a polgármesteri választásokon bennem is az fogalmazódott meg elsõ körben, hogy jó aranyos, meg kedves meg a demszkynél csak jobb lehet de az elmúlt években csak Jeruzsálemben élt mit tud akkor a budapesti viszonyokról? Ez most akkor antiszemitizmus vagy sem?
shadai
Tal Avivban élt. De kérdezzük meg EMA-t! :]
balagan
az over pc es a az ellenzek `nacit fogtunk a baloldalon muhaha!` mentalitasanak kevereke ez a hiszteriakeltes, amihez a az egyre torpulo yuppie-part keszseggel asszisztalt.dory ettol meg siman lehet antiszemita, de amig nem tukmalja a nyilvanossagra ezt, addig maganugy.ez a kijelentes taplo, de ebbe belemagyarazni mindenfelet, sztem ez kiborito es nagyon rossz fele vezet.
`el lehet menni Szlovakiaba!`
sztem kb. egyenrangu a ket kijelentes, mindaketto bunko es meggondolatlan lezarasa egy vitanak.
Matyi
Kedves Shadai!
ün azt hittem, hogy az itt kommentelõ és a szoci képviselõ antiszemitizmusa és/vagy lemondása mellett kardoskodók könnyen el tudják dönteni ezt a kérdést.
Vagy ez bonyolultabb lenne mint a képviselõ esete?
shadai
Nem bonyolultabb, de miután az érintett redszeres olvasója és kommentelõje a blognak, akár meg is kérdezhetjük. Kíváncsi lennék, hogy találkozott-e ilyen “beszólásokkal” a kampánya során.
zsófi
pár napig nem voltam netközelben….
Polnaire!
Nem haragszom (bár a humorérzékemre is megjegyzést tettél, az azért fáj..:))
Azt írtad: “Arra gondoltam, miért törekedsz minden áron egy olyan csoportba, amibe nem tartozol, és amelyik – szerinted – így áll hozzád. ”
Ez egy nagyon nagy kérdés! ün is feltettem már magamnak x-szer az utóbbi években. (Fontos hozzátennem: a postban felvázolt érzéshalmaz erõsen lelkiállapot-függõ. Amikor ezt az szöveget írtam, erõsen benne voltam ebben a lelkiállapotban, most már annyira nem, sõt egyre kevésbé. Nem az érdeklõdésem kezd lankadni a zsidó témákkal szemben, hanem az érdeklõdésem “egészségtelten töltete”…)
Egyébként ez a fajta “monománia” is jellemzõ a filo-antiszemitizmusra. ürdekes dolog, hogy a Kurucz-infókon arányaiban sokkal többet foglalkoznak a zsidó témákkal, mint máshol. A tipikus antiszemita blogokan mindig van külön “Izrael” témakör, stb. A filo-és antiszemitizmus hasonló gyökerei számomra is nyilvánvalóak- sõt pont ez a fõ motívuma az írásomnak is. Az utolsó mondatodban benne van ennek az eszenciája: “nem téged utasítottalak el, hanem ezt az kettõsséget, amit az írásodból kiolvastam: kivülrõl bírálom a zsidókat mint csoportot – de azt is a szemükre vetem, hogy nem kerülhetek belülre, pedig leginkább azt szeretném.” Na hát ezt a kettõségget én is visszautasítom!:) (vagy legalábbis küzdök ellene.:) De mondjuk még mindig jobb a kettõsség, mint a “szimplán” antiszemitizmus. üs hozzátenném: én sosem bírálom “A zsidókat”. Ugyanis tisztában vagyok vele, hogy ez a szó, így ebben a formában nem létezik. Mint ahogy abban a formában sem, ahogyan én alkottam meg filoszemitizmusomból kiindulva…
A filoszemitizmusnak nyilván vannak “egészséges” formái, ha megfelelõ önértékeléssel párosul.:)
A franciákat én is nagyon szeretem! A sajtjukat, a nyelvüket, a zenéjüket, Párizst. Jelenleg közelebb vagyok hozzájuk, mint a zsidókhoz..:)
(Ha továbbra is kiváncsi vagy a “miért”-re, van egy másik írásom, egy nagyon kemény, de szép írás, szeretem. De az már tényleg nagyon intim.. Ha érdekel, írj, elküldöm neked: [email protected])
Charlie
Kedves Attila,
szerintem az antiszemitizmus nem föltétlenül ideológia. A szó maga is csupán annyit tesz: zsidóellenesség. A legtöbb olyan antiszemita megnyilvánulás mögött, mellyel találkozom, semmilyen ideológia, semmilyen tervszerûség sem húzódik meg. Ha az antiszemitizmus ideológia volna mint írod, akkor annak a fogalomnak, hogy „zsigeri antiszemitizmus” nem volna semmi értelme, holott hát igencsak van.
Döry mondatai persze a le lehet úgy fordítani, ahogy ezt Te teszed. Analogice a „Te, rohadt, büdös zsidó!” hangzatú mondatot is le lehet úgy fordítani, hogy „Jól megizzadt ebben a nyári kánikulában, kedves szomszéd, ideje lenne letusolnia.” Csak kis jó indulat kell a dologhoz, vagy némi irónia.
Amikor Jeszenszkyrõl beszélsz, akkor politizálsz (cionista szempontokat érvényesítesz). ün nem vagyok politikus. A magyar politikai közéletbõl hiányolom a politikát. Tehát a szempontjaim nem lehetnek politikaiak. Csak a párhuzamra utaltam, mely akkor is fönnáll, ha nagyra, és akkor is, ha kevésre becsüljük szegény Géza bátyánkat.
Amúgy, ha egy román politikus a romániai magyarnak mondana hasonlót, akkor is éreznénk az elutasító jellegû etnikai (antihungárius) kicsengést.
Világos, hogy a Fidesz politikai eszközként használja föl az esetet. Mit várt viszont az az MSZP, amely rendre kijátssza az antiszemitizmus és a nacionalizmus kártyáját? Ezek olcsó játszmák hülyegyerekeknek, de maga a jelenség (politikusnak nincsenek világos gondolatai, mondatai, a másik identitásában vájkál stb.) mégis figyelemre méltó. ükes bizonyítéka annak, hogy a posztkontraszelektáció korszakában vagyunk.
Kedves Matyi,
A párhuzam azért nem áll fönn, mert Szabó képviselõ már több mint tíz éve újra Magyarországon él. Amúgy is naivitás azt gondolni, hogy a politikusok magányos harcosok. Mindegyik mögött több szakértõ is áll. Tehát, Döry nem föltételezheti, hogy fideszes kollégája nem konzultál olyan kérdésekben szakértõkkel, amelyekben esetleg információi vagy tapasztalatai Izraelben töltött évei miatt hiányosak.
eva m. amichay
Köszönöm Shadainak a jelzést,így legalább végigolvastam ezt az érdekes megjegyzéssort…
Matyi kérdésére:
“természetesen” ez volt a zsigeri reakció arra a hucpára (szemtelenségre), részemrõl, hogy jelöltetni merészeltem magam. Mivel nincs párhuzamos példa, hogy mondjuk xy Párizsban élt 22 évet, és városgazdász a szakmája, valamint már két és fél éve napi rendszerességgel foglalkozik Budapest problémáival – nem lehet eldönteni, hogy az idegenkedés abból adódótt, amit kimondtak, vagyis, hogy sokáig nem éltem itt, vagy azért, mert Izraelben éltem…
A sete-suta újságcikkek után mindig voltak ilyen-olyan zsidózó-anyázó megjegyzések, de miután nem sértõdtem meg, hanem vitatkoztam a magam igazáért, a legtöbb esetben átsiklottunk a valódi témára, mármint a város problémáira. Egyetlen eset volt kivétel, egy Rózsa Misi nevezetû, aki következetesen szitkozódott, hazug állítások sorát tette fel a netre, személyeskedett, és mindennek elmondott, de egyetlen szóval nem volt képes a városrendezési ügyekhez hozzászólni. Utóbb kiderült, hogy miért : Demszky választási kampányában vett részt, vagyis pénzért szidta az anyámat, de szakmai tudása a nullával egyenlõ…
Az eredeti témához: amikor vagy tíz évvel ezelõtt megvettem az elsõ számítógépemet és rákattantam a netre, egy Hunnia nevezetû fórumra zuhantam be – kezdettõl a valódi nevemen írtam és egy másodpercig nem tagadtam, hogy mi vagyok, és hol élek. Ez a Hunnia egy kifejezetten antiszemita honlap volt, mint utóbb kiderült, olyan nikkekkel, mint Mengele. Kb. fél évig álltam a sarat, “többszörös túlerõvel” és csak akkor hagytam abba, amikor Mengele belátta, hogy ilyen névvel nem sikk a netten írogatni. Ennek a fél évnek köszönhettem egy igaz jó barátot, és számos olyan megjegyzést, amibõl kiderült számomra, hogy a tudatlanság a zsidókkal kapcsolatban iszonyúan nagy, ezért élhetnek a Zsófi által is emlegetett elõítéletek, viszont a tudással párhuzamosan jócskán voltak, akik felülbírálták korábbi nézeteiket, és talán ezért gondolom, hogy az elõítéletes gondolkodás leküzdésére, és most mindegy, hogy valaki filo, vagy antiszemita, vagy csak egyszerûen utálja az idegeneket – a legjobb módszer az ismeretterjesztés.
Amennyire idõm és energiám engedi, ezért írok Izraelrõl, az ott élõ zsidókról, mert ez a téma néha még a magyar zsidóknak is újdonság – õk is rengeteg elõítélettel vannak tele az országot illetõen.
Az elõítéletekrõl pedig csak annyit, hogy nagyon nehéz nem elõítéletesnek lenni, bárhol áll az ember. Mert az elõítéletek olyanok, mint a jelzõpóznák egy ismeretlen terepen – segítségükkel kisebb strapával, látszólag jól tájékozódunk. Csakhogy éppen ez benne a megtévesztõ: az elõítéletek félrevezetnek, és a helyes útról elvonják a figyelmünket. Tapasztalatom szerint, ha tudatosan, az embereket a maguk egyediségében próbáljuk megismerni, akkor tudunk a legjobban védekezni az elõítéletek ellen – de ez cseppet sem könnyû! Mert az sem segít, ha az ember megismer egy zsidót, romát, arabot, vagy akárkit, aki nem olyan, mint a sztereotítia. Az sem segit, ha sokat megismer az ember…:) Az én egyik férjem azért futkározott (szó szerint) a zsidó lányok után, hogy megtudja a “titkot” – persze, ez nem segített a súlyos antiszemitizmusán, hiszen az valójában a saját önértékelésébõl fakadt: egyszerre csodálta és utálta a zsidókat, mert a saját tehetetlenségét csak ebben a gyûlöletben tudta levezetni. Húsz évvel a válásunk után, és többezer kilométer távolságról is engem tartott felelõsnek a saját szerencsétlenkedéseiért….
Neki és a többi antiszemitának is azt szoktam tanácsolni, hogy irigykedés és gyûlölködés helyett – amelyek iszonyú sok energiát kötnek le – tanuljanak el, egy-két “zsidós” tulajdonságot, viselkedési formát…Például, keményen dolgozni, napi 5 és fél, hat napon át, majd a fennmaradó egy nap nem a megélhetésért, hanem a saját szellemiségedért tanulni, gondolkodni, olvasni – ez persze fárasztóbb, mint azt hinni, hogy ezek itt egymás közt elosztanak minden földi jót… Pedig a “gazdagság” egyik alaptitka, a kökemény, de ésszel végzett munka, és a szellemiség állandó ébrentartása – Izraelben az átlagéletkor igen magas, a háborúk ellenére, és “furcsamód” a nagy szellemi tekintélyû emberek igen magas kort érnek meg…. Ma például tuti, hogy kaptam egy jókívánságot az egyik ingatlankezelõ cég dolgozójától, aki már pénteken délben elment hétvégézni, és hétfõn délelõtt is még valahol kódorgott – nem tudtam megállni, hogy ne mondjam, hogy ez igazán csoda, hogy ilyen kis munkával is megél, hiszen hét napból hármat nem dolgozni, az igazán nagy eredmény…:)
Több mint egy éve idõm 99 százalékát Magyarországon töltöm, úgyhogy tudnék mesélni holnap reggelig arról, hogy mi mindent lehetne ellesni az izraeliektõl, félelmek és irígység helyett, és micsoda nagyszerû hellyé lehetne alakítani ezt a várost, ezt az országot… Tanulni pedig nem szégyen – a “zsidók” párezer éven keresztül hozzászoktak, hogy mindig tanulniuk kell, és erre többnyire hajlandók is a siker érdekében…
Novák Attila
Kedves Charlie,
magyarul D. képviselõ azért antiszemita, mert te azt mondod, hogy antiszemita. ün meg azért mondom Jeszenszkyrõl azt, amit mondok, meg polizizálok.
Köszönöm az elmés bizonyítást és a lovagias mondatokatokat:D:D
Hááát, ne is haragudjál, de ezekért az ad hominem butaságokat nem volt sok értelme leírnod.
ad.1.: nekem Jeszenszkyrõl mindig is ez volt a véleményem, függetlenül a civil tisztségeimtõl. Amit te keversz be itten a vitába, feleslegesen, értelmetlenül és inkorrektül…
ad.2.: az antiszemitizmus egy ideológia, olyan értelemben, ahogyan azt a szociológusok használják és – ebben az értelemben – D. képviselõ szövege nem az, mert nem rendelkezik azokkal a jegyekkel, melyekkel az antiszemitizmus nevû ideológia rendelkezik…
Legalább egy antiszemitizmus definiciót próbáljál meg kitalálni, ha már kifogytál az érvekbõl.