Volt egyszer egy kibuc Budapesten

Itt:

A cím igaz. Azonban nem a közelmúltról van szó.

Történetünk 1842-ben kezdődik, amikoris a Pesti Izraelita Hitközség kezdeményezésére megalakul a MIKÉFE, a Magyar Izraelita Kézmű-, és Földművelési Egyesület.

Elsődleges célja az érdekvédelem volt, ugyanis a céhek nem vettek fel zsidókat tagjaik közé. A zsidó kézműveseknek így egy ernyőszervezetre volt szüksége, ami képzést is nyújt zsidó fiatalok számára. Kossuth Lajos és Battyhány Lajos támogatásával felvették az Egyesületet az országos iparegyesületek közé, és megindították a szakember képzést. Később, 1862-től a földműveseket és kertészeket is képeztek.

A kibuc valójában a MIKÉFE 1908-ban alapított bentlakásos kertészképző telepe volt a Keresztúri út 130-134-ben. Körülbelül kilencven holdon történt a gazdálkodás: virág- és konyhakertészet, szőlészet, faiskola, üvegházak, szántóföldi mezőgazdaság, tehenészet, méhészet, baromfitenyésztés. Az elsődleges tevékenység a virágtermesztés volt, a telep a huszas években az ország legjelentősebb virágkertészetévé vált, és a legelegánsabb fővárosi virágboltoknak lett a beszállítója. Imaterem is volt itt, ahol péntek este és nagyünnepekkor tartottak imát.

A visszaemlékezések szerint a telep tényleg a korai kibucok elvei szerint működött:

1. Bentlakásos képzés
2. Közös kassza
3. A növendékeknek külön férfi és női dormitóriumok
4. Mezőgazdasági tevékenység
5. A diákoknak közös konyha és étkezde, ahol a termesztett termékeket használták fel

Nagyapám és testvére (az akkoriban kertésznek készülő Kabos Lászlóval együtt) is dolgozott itt egy ideig, a háború előtt és után. Felvették őket a képzésre, de mivel havi tandíj volt, pénzük sajnos nem volt arra, hogy el is kezdjék tanulmányaikat. Úgy látszik, már akkor sem lehetett a szocialista ideálokat teljes egészében megvalósítani….

A közös pénz használatáról gyűléseken döntöttek. Így történhetett meg az az eset, hogy néhány fiú prostituáltakra kért pénzt, mivel „jogunk van a szexuális élethez, de az itteni lányokkal azt nem lehet…” Nem jártak sikerrel, javaslatukat elvetették.

Több visszaemlékezés utal arra, hogy a képzés már a huszas-harmincas években gyakorlatilag egy előkészítő volt az alijára, és valószínűleg ennek az elvnek a része lehetett a kibucként való működés.

A MIKÉFE, sok más zsidó kezdeményezéshez hasonlóan, gyakorlatilag nyomtalanul tűnt el. A telep a nyilas uralom alatt teljesen elpusztult. Az Egylet tagjai egy része a Soá alatt halt meg, másik része valószínűleg alijázott, és Izrael megalapításában és mezőgazdasági fellendítésében vett részt. A kommunista diktatúra 1949-ben végleg feloszlatta az Egyletet. Ma létezik egy MIKÉFE Baráti Kör (a Magyar Zsidó Kongresszus tagjaként), ami ma is élő tagokat csoportosít. Az interneten egyetlen egy hosszabb szöveget találtam róla, mégpedig itt. És egy visszaemlékezés olvasható itt.

Ma a Fővárosi Kertészeti vállalat egyik telephelye, ún. komposztüzem található itt.


0 Bátor to “Volt egyszer egy kibuc Budapesten”

  • medvedr

    2009 július 1 at 12:23

    Kár hogy komposzt takarja. Emléktábla v. valami memento van ott arról, hogy milyen elődje van ennek a helynek/komposztüzemnek?

  • zsófi

    2009 július 3 at 9:57

    Nagyon érdekes írás, köszönöm! 🙂
    A kertészeten kívül a “kézmű” rész mivel foglalkozott? Volt valami speciális kézműves termékük?

  • sanyi

    2009 július 3 at 11:56

    Én már egy csomószor gondolkodtam azon h. itt Mó. -n tök sikeres lehetne (nem etnikai alapon) egy “kibuc” mozgalom. Elég sok a szegény embőr ráadásul vidéken. Ha összeálnának kibuc mintára szerintem életképesek lennének… csak hát ugyebár azt sem tudják itthon hogy eszik e vagy isszák e (mármint a kibucot. dolgozni tudnak természetesen!!!)

  • shadai

    2009 július 3 at 13:37

    Horányban is volt (illetve van a mai napig) egy kvázi-kibuc, a “Vörös Meteor”. Ma már inkább “mosávként” működik és simán Meteor (telep) néven, van magántulajdon, de a közösségi fícsörök továbbra is meghatározóak. Még a háború előtt hardcore illegális kommunista találkozóhely volt (Ságvári Endre is járt itt), hasonló ideálokkal, mint amik az izraeli kibucokban dívottak ekkortájt.

  • Psymon

    2009 július 3 at 13:40

    Ma voltam a telepen. Nem csak komposztot, de virágot és fenyőfa kérget is árusítanak. A kilencven holddal számolva, valószínűleg az eredeti “kibuc” jóval nagyobb lehetett, mint a mostani Főkertész telep. A szomszéd telkek is oda tartozhattak.
    Régi épületek és emléktábla nincs. Talán a szomszéd telken lévő házak régiek lehetnek, de nem biztos, hogy háború előttiek.
    Az egyetlen zsidó vonatkozású dolog, amit a környéken találtam, az a két buszmegállóval arrébb lévő “Heródes Security” cégtábla. Gyanítom ennek nincs köze az általunk keresettekhez.
    Itt vannak a fényképeim.
    http://picasaweb.google.hu/rpsymon/VoltMIKEFETelepXKerKereszturiUt30#
    Ma kiküldtem Zoltainak és Feldmájernek egy levelet, hogy felhívjam a figyelmüket arra, hogy nincs emléktábla, pedig pont hatvan éve szűnt meg a MIKÉFE, és százegyéve alapult a “kibuc”.
    Zsófi: a visszaemlékezések szerint minden kézműves szakmát (asztalos, lakatos, stb.) oktattak. Nem a mai értelemben használták a szót. A tanulmányaik után segítették az elhelyezkedést.

  • Charlie

    2009 július 3 at 15:53

    A fényképek alapján a terméskőből épített kerítés a hatvanas évek első felében épülhetett. Elképzelhető, hogy eredeti méretéből ekkor veszített valamelyest.

    A Herodes Security első szava hibás. Ki hallot még olyat, hogy heródes? Herótos az helyesen, ahol a jidis eredetű szó eleji h kissé erősebben ejtendő, mint a magyar megfelelője. A szó végi tet azonban semmi esetre sem transzliterálható d-vel. A magyaros végződés pedig nehezen illeszkedik az angol szóhoz, de tartalmilag harmonizál vele. Könnyen elmehet ugyanis az embernek a kedve attól, hogy életét kockáztatva folytasson vagyon- és/vagy testőrködést.

  • fhb

    2009 július 4 at 13:45

    A háború előtt cionista ifjúsági szervezetek is fenntartottak vhol vidéken ilyen kibuc-szerű alija-előkészítőt. Talán vhol a dunakanyarban, ha jól emlékszem. Sajnos megkérdezni már nem tudom nagyapámtól 🙁

  • Charlie

    2009 július 5 at 10:35

    Jól értlek? Budapestről épp alijázás végett kellett neridázni? Meredek…

  • shadai

    2009 július 6 at 14:48

    fhb: erről az alija-felkészítő kibucról Heller Ágnes is ír a Bicikliző Majomban! 1990 után megkereste a helyet, a szomszédok emlékeztek még a 40-es évek zsidó fiataljaira.

  • mesÜge

    2009 július 6 at 17:03

    Úgy tudom Szeged közelében az deszki Gerliczy-kastélyban is működött ilyen pre-alija tábor feltehetően 1945-48 között.
    Erről tud valaki valamit?

  • sanyi

    2009 július 9 at 21:32

    De legalább majd tudsz mire hivatkozni ha társaságban kell szidni a zsidókat! Figyeld meg Te leszel a sztár ha nem csak a szokásos sztereotipiákat ismételgeted… :-))) De azért ne legyél velünk túl szigorú…

  • Psymon

    2009 július 9 at 23:53

    Fent vagyunk a Múlt-Kor-on
    http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=25281

  • Charlie

    2009 július 10 at 0:54

    S ráadásul előre dátumozva. Még nincs is 2009. július 10. 10:23. Történelemhamisítók!

  • sanyi

    2009 július 10 at 6:38

    Ha nem vigyázunk a végén még hivatkozási alap leszünk a neten!

  • boher

    2009 július 10 at 6:47

    Mesüge!
    A deszki hachsarára van irodalmi utalás is Szántó T. Gábor Keleti pályaudvar végállomás c. könyvében. Érdemes még a Múlt és Jövőt átböngészni, ha jól emlékszem ott olvastam jó pár éve egy cikket erről.
    B.

  • Psymon

    2009 július 10 at 10:49

    A pontos, élesített link:
    http://mult-kor.hu/20090710_volt_egyszer_egy_kibuc_budapesten

    sanyi,
    akkor leszünk hivatkozási alap, ha írunk is cikkeket!

  • izsak albert

    2009 július 11 at 8:48

    Nem ismerem a Mo-i kibucok multjat,de Erdelyben komoly kibuc-halozat ( hachsaranak neveztek) mukodott;tobbfele szervezethez tartozva. Magam is toltottem par honapot a margittai kibucban,ahol kimondottan mezogazdasagi tevekenyseg folyt 1947-ben. Az ev vegen a kibucot atvette a Dror-Habonim ifjusagi szervezet es az ottlevo idosebbeket allijaztattak cserebe. Kesobb;1948 Januarjaban reszt vettem a nagyvaradi kibucban,amely az ottani Ullman palotaban volt telepitve es kulombozo munkahelyeken dolgoztunk.En a kibuc asztalos muhelyet vezettem. A muhely egy Huber Nusen nevu asztalos jovoltabol letesult,aki csaladostol es teljes felszerelesevel lepett be.Vele kapcsolatban meg annyit,hogy egyutt voltunk a nemetorszagi Bunzlau lagerben is es hogy 102 eves koraban honyt el Natanjan-Izraelben. A kibucokat 1948 Augusztusaban a hatosagok megszuntettek. Nagyvaradon 4 kibuc letezett.

  • sanyi

    2009 július 12 at 20:42

    hm hát egy újabb érdekes adat… utána kéne ennek nézni tényleg…!

  • Psymon

    2009 július 13 at 13:04

    Kedves Albert!

    Köszönöm a hozzászólását!
    Így már egy kicsit világosabb a történet háttere. Valószínűleg leginkább Novák Attila tudna ezekről a kibuc hahsarák-ról mesélni, de nem sikerült utólérnem. Ha valaki tudja az elérhetőségét, kérem, hogy írja meg nekem!
    Az interneten több visszaemlékezés szól ezekről a honi kibucokról, de csak egy mondatban futólag említve. Egy cikkét megtaláltam Attilának, ami a háború utáni cionista tevékenységről szól. Ott szerepel több szám is, az egyik idézet száztíz kiképző telepet említ meg az országban, és hogy a kommunista vezetők panaszkodtak is miattuk.
    http://www.multesjovo.hu/hu/content_one.asp?ContentID=344&PrintedID=25
    Bár nem tiszta számomra, hogy a Mikéfe telep mennyire lehetett ilyen hálózat része. Ez az egész feltáratlan területnek tűnik, mint ahogy ezeknek a mozgalmaknak mentőtevékenysége sincs kutatva.
    Érdekes volt mindenesetre egy kicsit beletekinteni.

  • Hanna

    2009 július 19 at 12:22

    Valoban erdekes,orulnek ha ennek a temanak lenne folytatasa.

    p.s.: Charlie, nem tudtam megkoszonni a leveled,itt es most,megkoszonom segitseged! Uj gepem van es az osszes e-mail cimem elveszett!!:(

  • Kovács Béla

    2009 december 22 at 10:17

    ElŐbb lesz ott egy volt nyilasnak, vagy nácinak emléktáblája, ha így folytatódnak a dolgok az országban.

  • PÁLOS TREND

    2010 június 3 at 13:26

    Rise Against: Prayer of the Refugee = Pálos Trend: ÖRDÖGŰZŐ

    Aranyos hallgatóink és rajongóink!

    Szíves örömest tudatjuk, hogy a Rise Against – Prayer of the Refugee számát feldolgoztuk és, hogy ezentúl a Pálos Trend formációtól ez a szám a zsidó terror hangoskönyveként, Ördögűző címmel fog futni a video megosztókon, hogy pőrén megnézhessék a zsidó mentalitás “mibenlétet”.

    Hallgassanak ránk!

    Szeretettel: Pálos Trend

  • PÁLOS TREND

    2010 június 26 at 8:33

    A Bilderberg csürhe csaposa: Mesterházy Ernő

    A MAZSIHISZ Zoltai Gusztija a Bilderberg csürhe egyik legfalsabb harsonája. A cionisták most őt fújták meg a héten, hogy hívja fel azon illetékeseket és figyelmeztesse őket, hogy akik megpróbálnának a Talmud törvényei ellen cselekedni Magyarországon azok szó szerint az életükkel fognak fizetni.
    Ezek után a telefonbeszélgetések után engedték szabadon a Bilderberg csürhe közpénz csaposát vagyis a zsidó maffia tucatnyi pénztárnoka közül az egyik legügyesebbet Mesterházy Ernőt.
    Innentől kezdve meg Orbán Viktor “vezéregyéniséget” kell hívni a magyar hazafiaknak, hogy miként is csinált forradalmat a zsidesz, ha még a zsidrákot se tudták kirobbantani a SZÍVCSAKRÁBÓL?!

    A Talmud: A zsidó uralkodni akarás gyűlöletetterjesztő irodalomának bemutatása. (Megjegyezném, hogy a zsidóság a XX.-sz. legnagyobb rasszistái és tömeggyílkosai.Szerk) A Talmud a zsidóság legszentebb könyve (Valójában egy könyvgyűjtemény). Elsőbbséget élvez az Ótestamentum fölött a zsidóknál. Maga a Talmud bizonyítja ezt, Erubin 21b, (Soncino kiadás): ” Fiam, az Írások szövegeinek tanulmányozására fordíts több figyelmet, mint a Tóra (Ótestamentum) szövegeire. Ezúton szeretnék nektek bemutatni néhány “talmud” írást lefordítva!!! – A Talmud hatálytalanítja a bibliát. A zsidó írások azt állítják, hogy a Talmud részben azoknak a hagyományoknak a gyűjteménye amelyeket Mózes adott nekik szóbeli formában. Jézus idejében ezt még nem írták le. Krisztus elítélte a Misnah (a korai Talmud) tanításait és azokat, akik azt tanították. (írások és farizeusok), mivel a Talmud hatálytalanítja a Szent Bibliát. – Gójok becsapása OK. Sanhedrin 57a. Egy zsidó nem köteles egy gój (”Cuthean”) munkáját megfizetni. A zsidóknak felsőbbrendű jogi státuszuk van. Baba Kamma 37b . “Ha egy zsidó megsebesíti egy Kánaáni ökrét, akkor nem tartozik semmivel. Ha ha egy Kánaáni sebesíti meg egy zsidó ökrét, akkor az ökör értékét meg kell fizetnie.” – A zsidók lophatnak nemzsidóktól. Baba Mezia 24a . Ha egy zsidó talál egy tárgyat, amelyet egy gój (”pogány”) veszített el, akkor azt nem kell visszaadnia.(Ez a Baba Kamma 113b is alátámasztja). Sanhedrin 76a. Isten nem fog megkímélni egy olyan zsidót, aki lányát egy idős emberhez adja, gyermekkorú fiának feleséget keres vagy visszaad egy talált tárgyat egy Cutheannak…” A zsidók kirabolhatnak és megölhetnek nemzsidókat. Sanhedrin 76a. Ha egy zsidó megöl egy gójt (”Cuthean”), akkor őt nem büntetik halállal. Amit egy zsidó egy gójtól ellop, azt megtarthatja. Baba Kamma 37b A gójokat törvény nem védi és Isten a pénzüket “Izraelnek szánta”. -A zsidók hazudhatnak nemzsidóknak. Baba Kamma 113a Zsidók hazudhatnak (”csalhatnak”) hogy egy gójt rászedjenek. -A nemzsidó gyermekek nem emberek Yebamoth 98a. Minden gój gyermek állat.”

  • sanyi

    2010 június 27 at 22:53

    Pálos Trend! Te nagyon rég nem szeretkeztél már ugye? Szólj ha kell lelki tanácsadás… Üdv: s

  • hakohen

    2010 június 28 at 16:40

    @sanyi:

    Súlyos pszichiátriai kórképeket nem nagyon lehet szeretkezéssel gyógyítani. Lelki tanácsadással még úgy sem.

  • hakohen

    2010 június 28 at 16:41

    Ja, és a fél (negyed? tized? század? milliomod?) műveltséggel keveredő ostobaság és kreténség sem.

  • sanyi

    2010 június 28 at 21:56

    hát az az igazság hogy még soha nem sikerült meggyőznöm senkit. Spec most fejlesztettem ki egy dumát, de még nem sikerült tesztelnem senkin (mostanában kevesebbet járok szórakozóhelyekre hétvégenként meg a trafikot is bezártam…) szóval 7+ 1 kérdés… :

    1. Kik pusztították el 1241 – 42 ben egész Mó -t?
    2. Kik hódították meg 150 évre Mó -t?
    3. Kik szabadították fel Mó – t úgy hogy utána itt is maradtak amíg csak bírtak?
    4.Kikel verették le az Osztrákok a ‘48 – as foradalmat?
    6. kik foglalták vissza a felvidéket 1919 – ben?
    7.Kik foglalták el az országot 1944 – ben mikor épp ki akartunk szálni a háborúból?
    8. Bónusz kérdés: Milyen származású a legtöbb magyar Nóbel dijjas…?

    Majd szólok ha kipróbáltam (meg persze ha túléltem!)

  • PÁLOS TREND

    2010 június 28 at 22:05

    Sanyikám!

    Ha a kontra vízió azt hozza felszínre belőled amit bepötyögtél, akkor azt hiszem Te vagy bajban a nőcikkel.
    + aztán az is agyrám tőled, hogy a magyarországi zsidajokat, magyarnak mered titulálni.
    Számba kéne vetned…minden téren.
    Nem is keveset!

  • PÁLOS TREND

    2010 június 28 at 22:12

    Ja!
    Nem csoda, hogy a Talmud felett valahogy átsiklottatok a szimpatizánsaiddal!
    …mindig is az IGAZSÁG fájt nektek legjobban.
    Máskülönben a youtubon válaszokat kaphatsz a kérdéseidre az aranyalma999 által feltöltött filmecskékből.
    ‘Márha’ komolyan érdekel…:))

  • sanyi

    2010 június 29 at 7:53

    őőőő hát figyi! most két út áll előttem (ahogy a nóta írja:)

    1. Mint már oly sokszor ennek a lapnak a történetében leállok (leállunk) veled vitatkozni és heteket töltünk el – általában sajnos minden eredmény nélkül – egymás meggyőzésével. (lásd: Molnárgörény, és társai, bár most hogy belegondolok voltak értelmes viták is)

    2. Nem figyelek/ünk rád.

    Na jó próbáljuk meg… Mi is problémád pontosan? Tudsz héberül? (Csak azért kérdem mert hát a talmudra hivatkozni úgy hogy “valaki azt mondta hogy az van benne” elég merész. Én sem teszem ezt, merthogy bár tudok egy kicsit beszélni héberül de azért ez távol áll nyelvtudástól) Olvastad a bibliát? Volt valaha komolyabban ismerősöd netán barátod zsidó származású ember? ja igen és voltál katona? én voltam itthon is meg Izrelben is (na jó ott csak 1 hónapot…:-))) és még egy utsó kérdés: Nálad ki az aki magyar lehet? és ki bírálja ezt el?

    üdv:
    s

Mint vérbeli szerencsejátékosok, mi is tudjuk, milyen frusztráló lehet a tökéletes online kaszinót megtalálni. Számok és ajánlatok százai ömlenek minden reklámból, amit látunk, és a lényeg elveszik a tömkelegbe. Épp ezért hoztuk létre az Online Kaszinó Játékok oldalát, amely megegyszerűsíti a keresést. Portálunk olyan neves kaszinók, mint a Vulkan Vegas Casino bónuszait bemutató leírásokat szolgál, hogy minden látogatónk teljesen informáltan hozzon döntést regisztrációnál. Segítségünkkel minden online 5 lapos pókerre vágyó spíler megtalálhatja, mely platformok kínálják a legjobb asztalokat. Mindenre választ adunk, minden bónuszt bemutatunk, és minden lehetséges nyereményfelvételi módszert megmutatunk. Noha nem minden kaszinó fogad el minden fizetési opciót, minden fizetési opcióra megvannak a kaszinók, legyen az PayPalos, Netelleres, vagy Bitcoinos fizetés. Mindenre meg van a megoldás felhozatalunkban, így nincs is más dolga, mint regisztrálni egy szimpatikus kaszinóra, megpörgetni a Lord of the Ocean nyerőgép online verzióját, és bezsákolni a hatalmas nyereményeket. Kellemes játékot kíván az Online Kaszinó Játékok!